Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)
reá, kivált a legközelebbi időkben. Most felőle azt szokták mondani: hogy egyfolytában három óráig meg nem marad ugyanazon véleményben. Ezen homályt eltakarni akarván e lefolyt országgyűlésen gyakran hivatkozott régibb tetteire, de ezáltal még feljebb emelé a fátyolt, s még nyilvánabban feltűnt változandósága. Egyéberánt ő valódi római népszónok, ki a szónoklat minden mesterségeivel s fogá[15r]saival ügyesen él, gúnyai, népszerű elmésségei s harsogó hangja különösen kitűnők. Sebes beszéde és fényes gondolatai, s ezeknek váratlan fordulatai, pillanatnyi elcsábító reábeszéléssel bírnak ugyan, de tartós meggyőződést szerezni - miként a Deák halk előadása s mély eszméi - ritkán képesek. Lángesze s hosszas tapasztalásai, noha szorgalma soha nem volt, parlamentaris nagy ügyességgel s széles esméretekkel ruházták fel. Különösen kedveli a classicus költőket, s azokból gyakran idéz fel egyes mondatokat.109 - 1830-ban Ragályi Tamás emelkedik ki. Esméretei terjedtek; megtámadása ellenállhatlan; heves szónoklata elragadó, de kifejezései gyakran nyersek. Inkább az erős akarásnak, mint az észnek fegyvereit használta győzelmei kivívására. Viselete büszke, s jelleme oly nagyravágyó s hiú, hogy ez az ő egyedüli elsőségét veszélyeztethető minden, még csak képzelt vetélytársakat is irigyen gyűlölni ösztönzé. Az 1830-ki országgyűlés előtt több megyék vetélkedtek egymással követjökké választhatásán; a következett országgyűlésre ellenben már a kis Tornával is alig tudá magát megválasztatni, s napja egészen lehanyatlott.110 - 1832-ben, az országgyűlés kezdetén a vezérséget kirekesztőleg senkinek sem tulajdoníthatni; több jeles talentumok tűntek ugyan fel, különösen Kölcsey Ferenc, de egy sem vált közülök középponttá; azonban az országgyűlés vége felé már Deák nyert túlnyomóságot. így Deák mint a magyar törvényhozásban mint legjelesebb férfiú tűnik fel. Ő a hazafiságnak legnemesebb pályáján jár, mely a mérséklettségnek - mi a bölcsesség és erény összülete -, az állhatatossággal és hévvel - mik a lángész tulajdonai - igen ritkán együtt találha[15v]tó egybeköttetésével jeleskedik. A cívódó pártos, ki a közügyhözi ragaszkodását csak mint alkalmas és biztos álarcot használja önző célzatainak, szennyes pénzvágyának vagy csúszkáló hivatalvadászásának kielégítésére: őbenne sohasem talál vétektársra avagy pártfogóra. Az igazi nép109 A kortársak Nagy Pál-képét jól tükrözi egy névtelen követtársa által írott jellemrajza: In: Csengeri [!] Antal: Magyar szónokok és statusférfiak. (Politikai jellemrajzok.) Pest, 1851.3-18. p. Toldy István gyűjteményében (A magyar politikai szónoklat kézikönyve a legrégibb időktől a jelenkorig ... Pest, 1866.) Nagy Pál négy beszéddel szerepel, közte a szólásszabadság ügyében 1839. július 4-én mondott beszéddel. 110 Ragályi Tamás (1785-1849) az 1825/27. és az 1830. évi országgyűlésen Borsod megye ellenzéki követeként vett részt; 1832/33-ban megválasztása megyéjében, majd Szabolcsban is meghiúsult, 1833 októberében Heves vármegyében megválasztották, de a választást végül megsemmisítették, így 1834 februárjától Torna megye követként vett részt a diétán, 1839/40-ben pedig alnádorként, a Királyi Tábla tagjaként volt jelen Pozsonyban. (Ld. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genf, 1864.1.285-286. p. is.) 361
