Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)

(petitionirt); az, mely teljes bizodalommal van, holott a nemzet kétségbeeséssel küzd; az, mely legteljesebb egybehangzásban van a ministerekkel, kikre a nemzet legnagyobb undorral tekint; az, mely köszönetét szavaz ezeknek, holott a közvélemény őket vád alá vétetni kívánja; az, mely önként siet azoknak megajánlásokat tenni, holott a közönség szava tőlök számadást sürget; az, mely a nemzet és kormány közti minden vitakérdésekben a nemzet ügye ellenére határoz; az, mely a nép rendetlenkedéseit megbünteti, de vonakodik az ezeket szülő felingerlések kinyomozására vizsgálatokat tenni: egy ilyen ház valóban természetelleni és ször- nyi állapotja a dolgoknak egy alkotmányban! Egy ily gyülekezet lehet egy nagy, bölcs és tekintetteljes senatus, de bizonnyal a nemzet javára nem alsóház az!!"

Végezetre nem lesz helyén kívül Deákot hazánk azon statusférfiaival össze- hasonlítni, kiket mint országgyűlésvezetőket esmerünk. E vizsgálatnál is a „suum cuique" légyen vezérszabály! A régi időkből vele talán egyedül Werbőczy István jöhet hasonlításba, de ez is csupán észtehetségeinek s esmereteinek, nem pedig jellemének tekintetéből. Werbőczyt ugyan nagyobbára csupa történeti kútfődén átadásokból, különösebben [14v] pedig azon beszédéről esmerjük, melyet a hatvani országgyűlésen mint királyi személynök a hon akkori állásáról s a főbb tisztviselők törvénytelenkedéseiről három óráig egyfolytában tartott, s melynek szán- déklott célja teljesült is azáltal, hogy a nádor s több főtisztviselők hivatalaikból kitétettek, ő pedig azonnal nádorrá választatott: azonban ezen egy tény is már eléggé mutatja, hogy hazánknak nála nagyobb hatású szónoka még nem volt. A történet játékai közé tartozik,107 hogy a Werbőczy anyja Deák leány volt. - A jelen század kitűnő férfiairól sokkal több - noha ezekről sem elegendő - adatok létezvén: az ezekkeli összehasonlítása Deáknak még sokkal érdekesebb leend. Az elsőbb országgyűléseket Vav Tózsef vezeté. Ez észre és tudományra alkalmasint egy polcon állott Deákkal; de szónoki tehetséggel éppen nem bírt, s ezért javaslatainak előadását mindenkor nálánál szerencsésebb szónokokra bízta, vagyis mint róla mondják: „kiosztotta a szerepeket".108 - 1825-ben mint vezér Nagy Pál lép fel, ki 1807 óta több ízben volt országgyűlési követ. A pénzügyi, magyar nyelv és jobbágyság melletti állhatatos küzdéseiért mindenkor dicsérettel említendő marad. Azonban egyéb tárgyaknáli át- és visszaváltozásai homályt vetnek

107 Azaz véletlen egybeesés.

108 Vő. a kortárs Horváth Mihály evvel egybevágó előadásával: „A vezéri szerepet mindazáltal a rendek házának hazafias ellenzéki felekezetében most is, [ti. az 1807. évi országgyűlésen] mint már több országgyűlés alatt, Vay József, Borsod megye követe viselé. Ő nem bírt ugyan oly kitűnő ékesszólással, hogy e tekintetben egynémely társa által túl nem számyaltatott volna; s azért a szólást a nyilvános üléseken, fontosabb kérdésekben is, örömest átengedte másoknak,.... de annál szélesebb s alaposabb volt ismerete a hazai dolgokban, élesebb értelme, mélyebb felfogása, érettebb s helyesebb ítélete a teendők meghatározásában, miért is az előleges kerületi tanácskozmányokban rendesen az ő véleménye bírt legtöbb súllyal, fogadtatott el végzésül a többség által." Horváth Mihály: Magyarország története. 2. kiad. Bp., 1873. VIII. 297. p. (az 1. kiad.: 1860-1863.)

360