Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)

rint egy-egy városi követ - ellenőrizte (Revisionsbericht). A Ferstl által továbbított jelentések az ülést követő második napon az uralkodó, majd a miniszteri konferencia elé kerültek. A szolgálat másik részlege a forgalmasabb fogadók, a gyanús külföldiek, az országgyűlési ifjúság, a követek informális összejövetelei megfigyelésével foglalatoskodott, s az ellenzéki vagy annak tekintett követeket külön is szemmel tartották. A megfigyelések eredményeit Ferstl ugyancsak naponta összegezte Bécsnek.2

Ez az országgyűlési titkosszolgálat által - havi átlagban mintegy másfél-két iratcsomó terjedelemben, „üzemszerűen" - előállított iratanyag képezte az alapját azoknak az összefoglaló jellegű dokumentációknak, amelyeket 1827 áprilisától kezdve az egyes országgyűlések végén készültek. Míg a napi jelentések a kormányzatnak az országgyűléssel kapcsolatos döntéseihez voltak szükségesek, a jellemzések elkészíttetése elsősorban Bécs személyi, személyzeti politikáját szolgálta. Bár az összefoglalót Ferstl jegyezte, elkészítésében, a jellemzések megfogalmazásában minden bizonnyal jelentős szerep juthatott azon „szép tehetségű városi követeknek", akik - a magyar kancellária titkáraként egy másik, kisebb hálózatot működtető Wirkner Lajos szerint - „az országgyűlésen megnyilvánuló magasabb politika és szellemi irány fölött adtak véleményt". (Közülük 1832-1836-ban Mukits Simon szabadkai és Klapka József temesvári követet ismerjük név szerint, akik a Revision munkáját is végezték.). Egy-egy személy jellemzése a legfontosabb személyi-családi adatokat tartalmazza (sokszor pontatlanul), majd kitér az illető általános megítélésére, esetleges gyengéire, bemutatja politikai pályafutását, azon belül szereplését a szóban forgó országgyűlésen. (Mint forrásközlésünkből is kitűnik, a jellemzéseket országgyűlésről országgyűlésre kibővítették, átdolgozták.) A jellemzés általában kitér az illető politikai ambícióira, javaslatot tesz az esetleges kinevezésre vagy kitüntetésre, általában a vele kapcsolatos politikára. A jellemzés végén a „politikai osztályzat" található. Ferstl és apparátusa - legalábbis 1830 és 1840 között - az országgyűlés résztvevőit egy hétfokú skálán helyezte el. A kormány legmegbízhatóbb hívei általában a „szélsőjobb" (Äusserste rechte Seite) minősítést kapták, míg az ellenzékiek, különösen a liberális ellenzékiek a „szélsőbal", illetve az „ultrabal" minősítést (Äusserste linke Seite, Ultra-linke Seite). Deákot mindkét esetben a „szélsőbal" csoporthoz sorolták - tehát nem a legszélsőségesebbnek tartott csoporthoz. 1836 májusában a több mint 40 hónapig

2 Minderre s az alább mondottakra részletesebben ld. Pajkossy Gábor: Kölcsey - ahogy az ország- gyűlési titkosszolgálat 1836-ban látta. Irodalomtörténeti Közlemények, 2001.458-464. p. - A Deákra vonatkozó jelentésekre ld. Takáts Sándor: Deák Ferenc és a titkosrendőrség. In: Uő: Emlékezzünk eleinkről. H. é. n. [Bp., 1929] (a továbbiakban: Takáts: Emlékezzünk) 525-553. p., vö. uő: Régi országgyűlési karikatúrák. Vasárnapi Újság, 1913.1034-1035. p. is (az országgyűlési titkos szolgálat jelentései mellett található - egyebek között az 1839/40. évi országgyűlésen keletkezett, Deákot is ábrázoló - képmellékletek).

323