Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836

sek lemondani, ha királyi kinevezést fogadnak el stb.53 Mint alkotmányellenes lépést, kárhoztatta Bereg megye eljárását, amely országgyűlési határozat ellen az uralkodóhoz folyamodott.54 Mindezeknek a szabályoknak a megfogalmazása és elfogadtatása az ellenzéki, különösképpen pedig az ellenzéki reformpolitika érdekeit szolgálta, de általában véve minden politikai tevékenység előfeltétele volt. Deák indítványait a túlnyomó többség rendre el is fogadta. A szabad királyi városok országgyűlési szavazatjogára vonatkozóan Deák a többséghez hasonlóan hosszú ideig előfeltételnek minősítette a városok belszerkezetének, politikai és igazgatási rendszerének reformját, illetve a városok a Kamarától való függetlení- tését; 1836 márciusában kinyilvánította hajlandóságát „valamely" (előfeltételhez nem kötött) „rendelkezésre", a követi végjelentésben, miközben hangsúlyozta, hogy a városoknak engedjenek „a megyék szavazatihoz illő s igazságos arányban független és elhatározó szavazatot", ezt ahhoz kötötte, hogy a választásba „az egész város minden polgárainak öszvessége egyenesen befolyjon".55 Deák tagja volt „az országgyűlési tudósításokkal foglalatoskodó hírlapok iránti" törvény- javaslatot kidolgozó kerületi bizottságnak is. Az 1836. január utolsó hetében a kerületi ülés elé került törvényjavaslat - a magyar törvényhozás történetében elsőként - a sajtószabadság elvének talaján állt; védelmében Deák többször is felszólalt. Ellenezte a tervezett kaució összegének felemelését, de leszavazták; a szerkesztők, tudósítók védelmében pontosíttatta a büntetendő cselekmények felsorolását. Az előzetes cenzúra hívei az országos ülésen is alulmaradtak, a törvény- javaslatot azonban a felsőtáblán elfektették.56

Az országgyűlés menetében jelentős változás következett be 1835 augusztusában. A diaetalis tractatus mindaddig elsősorban a két tábla közötti egyezkedésben testesült meg: az országgyűlés számos feliratot intézett ugyan az uralkodóhoz, I. Ferenc, majd V. Ferdinánd nevében azonban 1833 áprilisa és 1835 áprilisa között mindössze tizenkét leirat érkezett Pozsonyba - ezeknek is csak fele vonatkozott érdemben, a trónváltozást bejelentő (s a címkérdés feletti vitát elindító) leiratot is

53DFB I. 45-50., 50., p. KLÖMII. 564-565. p. (1834. január 14.), DFB 1.170-171. p., KLÖMIV. (1835. június 22.), DFB 1.14-15. p., KLÖM 1.416-417. p. (1833. május 25.), DFB 1.79-80. p., KLÖM III. 143-144. p. (1834. május 14.), KLÖM II. 85-86. p. (1833. augusztus 21., vő. KFL 160-161. p. [Deák - Kölcseynek, 1833. augusztus 24.] is), DFB I. 65-66. p., KLÖM III. 36., 38. p. (1834. április 7.), KLÖM IV. 273., 274., 276. p. (1835. március 18., ld. még Deák kettős tükörben), KLÖM V. 687-688. p./DFB I. 259-260. p., KLÖM V. 691. p./DFB 1.261. p. (1836. április 27., május 1.)

54 DFB I. 91-92. p./KLÖM III. 286-287. p.

55Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. Bp., 1996.162-163. p., DFB 1.311- 312. p. /DF:VPÍB 1.164-165. p.

56KLÖM IV. 481. p., V. 415-428. p. Kossuth 1835. június 10-i tudósítása szerint Deák a küldöttség tagja lett, 1836. január 27-i tudósításában tagként már nem említi, az előterjesztők egyikeként viszont igen. Vö. Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen, 1994. 42-52. p.

31