Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

pártok s párttöredékek közt s egy sincs, mely magát a Deákpárt szabadelvűbb részeit is kielégítené, vagy csak kezdetben is kielégítette volna." S a balközép bomlásának taglalása után kijelentette: „Megszűnvén az ok, megszűnik az okozat. Nincs, vagy csak gyenge közjogi oppositió, nincs szükség a Deák-pártra sem mint közjogi pártra!" S - minden elismerő szavai mellett is - nem kímélte Deák személyét sem: „Deák Ferencz, hazánk s nemzetünk Mózese, az én meggyőződésem szerint, befejezte politikai áldásos működését" - írta immáron Deák komoly lebetegedése után.251

Deák még részt vett az országgyűlési ülésszak megnyitásán, november 8-án javasolta a képviselőházban, hogy fejezzék ki sajnálatukat Ghyczy Kálmán képviselői posztjáról való lemondása miatt,252 azután azonban súlyos betegsége megakadályozta, hogy rendszeres parlamenti és általában politikai tevékenységet folytasson. Csengery egy Lónyaynak írt október végi levelében már arról szólt, hogy nem is mer Deáknak őszintén beszélni a pártbeli és az államháztartásbeli bajokról.253 De elszórt utalásokból tudjuk, hogy Deák tisztában volt vele, milyen súlyos politikai válságot jelentett az államháztartási hiány és a pártegység szét- mállása, s igyekezett a betegágya mellől is figyelemmel kísérni, sőt befolyásolni az eseményeket. Mindenek előtt Csengery Antalt kérte meg, lépjen ringbe helyette.254 S Csengery igyekezett is eleget tenni a megbízatásnak, a párt november 18-i értekezletén már jelen volt, pedig - ahogy az ellenzéki Ellenőr című lap nem is mulasztotta el megjegyezni - „a körben néhány éve nem volt".255 Deák fizikai távollétében igyekezett szellemének jelenlétét biztosítani, például a november 30-án tartott Deák-párti értekezleten, amelyen a Szlávy-kormány első lemondása nyomán fellépő politikai helyzetről tárgyaltak.

Csengery beszéde két helyén is hangsúlyozottan utalt Deákra, „a párt vezérére", akinek a „...megjelenése, föllépése válságos perczekben hányszor volt képes az egységet pártunkban visszaállítani".256 Csengery fellépése igen kétarcú volt, hiszen miközben leszögezte, hogy a politikai élet bajaira a gyökeres orvoslás csakis a pártstruktúra változása lehet, melynek nyomán a pártok „nem közjogi, ha251 Politikai levelek egy külföldön élő honfihoz. Bp., 1873.15., 28., 32. p.

252 Az 1872-ik évi September 1-re hirdetett országgyűlés képviselöházának naplója, 8. köt. Buda, 1874. 5. p.

253 Csengery Antal levele Lónyay Menyhérthez, Budapest, 1873. okt. 28. MTAKK Ms 5304/143. Idézi: Samu Nagy Dániel 127. p.: „Az öreg úr megjött. Képzelheted, minő hírekre! Képzelheted, hogy érzi magát! S betegsége miatt az ember nem mer vele oly őszintén szólani, mint óhajtaná."

254 Csengery Antal levele Ghyczy Kálmánhoz, Budapest, 1873. nov. 23.: „A pártban is ki kellett lépnem Deák kérelmére, elvonultságomból." In: CSAHI329. p.

255 Ellenőr, 5. évf. 273. sz. 1873. nov. 19. Idézi: CSAHI 329. p.

256 Csengery Antal: A Szlávy-miniszterium első lemondásakor (A Deák-párt értekezletén, 1873. november 30-án tartott beszéd). In: Csengery Antal összegyűjtött munkái, 4. köt.: Publicistái dolgozatok és beszédek. Bp., 1884. 337. p.

317