Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
visszhangot a balközép értekezletén szeptember 7-én Ghyczy Kálmán hosszú beszéde váltotta ki, melyben kifejtette a fúzió szükségességét, de véleményét az értekezlet érdemben nem is tárgyalta. Ősszel ennek ellenére a lapok Lónyay és Ghyczy közeledéséről írtak, s hogy Lónyay a betegeskedő Deák lakásán tervezett találkozót Ghyczyvel, amire azonban nem került sor.235 1873 májusában a bécsi „fekete péntekkel" kezdetét vette a nagy gazdasági válság, ami az amúgy is régóta jelentkező államháztartási deficittel együtt az államcsőd szélére vezette a magyar kormányt. Ez tovább élezte a politikai válság- hangulatot és vitákat, s azzal együtt persze a megoldási javaslatok keresését is.236 1873 nyarán Deák egyházpolitikai beszéde kavarta fel az állóvizet. Deák alakja még a régi volt, de hangján már érezhető volt a betegség hatása, igen halkan beszélt, a gyorsírók nem is értették egyes pontokon a beszédet, de azután Deák rossz egészségi állapota miatt nem tudtak egyeztetni vele.237 Nagy és váratlan feltűnést keltett ez a beszéd, maga a képviselőház nem volt túlságosan népes az aratási idény kezdete s a meleg miatt, de a karzat már jóelőre megtelt, hiszen Deák beszéde önmagában eseménynek számított. A beszéd radikális távlati programhirdetése nagy meglepetést keltett.238 Amint az kiderül, a radikális reformprogram kurzusának visszatértét vélték kiolvasni ebből, egyrészt találgatások indultak meg arról, nem fogja-e ez megindítani az összeolvadást a két nagy párt között. Ugyanakkor nem maradhatott észrevétlen az sem, sem a kormánypártiak, sem az ellenzék táborán belül, hogy a radikálisan felállított elvek érvényesítését Deák a jövőbe helyezte, s aktuálisan a fennálló állapot fenntartását erősítette.239 Szilágyi Dezső ennek kapcsán július közepe táján a Deák-körben barátai előtt kifakadt, nem Deáknak kellene a pártot vezetnie, hiszen „már nem ennek a kornak az embere", nem találta a beszédet eléggé harciasnak.240 Tisza egy magánleveléből az is nyeznek a minket illető ajánlataikkal, de Ghyczy csak Deákkal érintkezik." Ugrón Gábor levele Bartha Miklóshoz, Pest, 1872. szept. 5. OSZK Kt, Levelestár. 233 Oláh Gyula 64. p. 236 A válságról lásd: Kövér György id. művét, főként a Kormányválság és kétpártrendszer c. fejezetet, 110-119. p. 237 Kónyi id. cikk. 238 Visi Imre 93-94. p. 239 Igen éles szemmel elemzi a beszéd ezen oldalát Ugrón Gábor: „Mindezt Deák elmondta három év előtt és lett valami belőle? Szép beszéd pozitív cél nélkül. Ugyan mit fog megoldani a beszéd tárgyai közül azon bizottság? A kath. autonómiát? Nem, Deák mondta, csak negatív beleszólásra van jogunk. Az egyházi vagyon fölött fog határozni? Nem, arra külön és nem revokált bizottság létezik. A vallásszabadságot talán? Nem, arról van törvényjavaslat, és a vallásszabadság még nem egyház és állam közti viszony szabályozása, példa Anglia, hol államegyház van. Vagy a polgári házasságot? Nem, az az igazságügyhöz tartozik, maga mondá Deák. Az iskoláról nem szólt, és méltán kérdem tőled: mi hát a bizottság kiküldésének célja?" Ugrón Gábor levele Bartha Miklóshoz, Berlin, 1873. júl. 30. OSZK Kt Levelestár. 240 Eötvös Károly: Szilágyi Dezső. In: Uő.: Szilágyi és Káldy. (E. K. Munkái 17. köt.) Bp., 1906.66-67. p.: „Nem is látom én be, miért legyen a párt vezére most is még Deák. Öreg is, beteges is, nem is ennek a 314
