Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

Érezhető volt az egész országgyűlési ciklus ideje alatt egy igen érzékeny ösz- szeütközési pont Deák és a képviselőházi többség - immáron pártkülönbségek nélkül - között, s ez pedig a politikusi etika alapkövetelményeinek meghatározása volt az új viszonyok között, elsősorban a képviselői összeférhetetlenség szabályozása.151 Már 1866. február 24-én a szélsőbalhoz tartozó képviselők törvény- javaslatot nyújtottak be, mely azt tartalmazta, a kormány kinevezésétől függő hivatalnok ne lehessen képviselő, illetve a képviselői státusz megszűnte után három évig még ne szabadjon ilyen hivatalt vállalni. 1867 elején azután követelték, hogy azt a négy képviselőt, akik időközben kormányhivatalt vállaltak, mentsék fel. Deák, aki 1848-ban miniszterként maga nem értett egyet még a miniszterek képviselői megválasztásával sem, most támogatta, hogy csak később alkossanak általános törvényt ez ügyben. 1867 februárja után ugyanis már tömeges jelenség volt a hivatalvállalás, s az összeférhetetlenség szigorú alkalmazása a Deák-pártot legnevesebb személyiségeitől fosztotta volna meg a képviselői padsorokban. A kormánypárt ezért az átfogó szabályozás szükségességének hirdetésével valójában az időhúzás taktikáját választotta. 1868. november 10-én Bobory Károly saját nevében megismételte az 1866-ban benyújtott törvényjavaslatot, mivel annak tárgyalására egészen addig nem került sor, sőt Nyáry Pál is külön javaslatot nyújtott be. Deák 1868. december 5-én még sürgette, hogy a törvényjavaslat az osztályok elé kerüljön megvitatásra, sőt azt sem mulasztotta kijelenteni, „én elvben az incompatibilitást egész szigorában pártolom", s ha csak „nem mutatkoznának nagy nehézségek", próbálják annak vitáját még befejezni. Nehézségek azonban mutatkoztak a kormány ellenkezése folytán, így aztán Deák az átfogó szabályozás elhalasztásához áldását adta, s december 7-i képviselőházi beszédében úgy nyilatkozott, hogy a szabályozást nem szabad elsietni, s a parlament függetemlékiratuk figyelemre méltatását; 1870. jún. 23.: a pesti állatkerti részvénytársulat állami segélyt kér; 1870. júl. 18.: Pest város kéri, hogy csatornázási és építkezési munkálatatok befejezése céljából felveendő kölcsön járulékait adó- és bélyegmentesítsék; 1870. okt. 31.: A magyar királyi kúria és a pesti kir. ítélőtábla fogalmazóinak folyamodványa, melyben kérik, a miniszteri központi fogalmazó személyzetre nézve tervezett fizetésemelést rájuk is terjesszék ki; 1871. febr. 28.: A pesti önkéntes tűzoltóparancsnokság kér 13 500 Ft évi segélyt; 1871. nov. 30.: A tiszáninnen evang. ref. egyházkerület kérvényezi, hogy a Pálóczy Horváth Mária által a sárospataki főiskolára és más tanintézetekre hagyományozott alapítványok után kivetett illetéket engedjék el; 1871. dec. 6. A Pest városi szegény gyermekkórház egylet állami segélyt kér. Deák kéri, „praeferenter" továbbítsák azt a pénzügyi bizottságnak; 1872. jan. 22.: Pest város kérvénye a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslatról 2000 pesti polgár aláírásával. Január 27-én Deák azt is kéri, hogy a kérvényt nyomtassák ki, s a törvényjavaslat szövegével együtt adják ki az osztályokhoz megvitatásra; 1872. febr. 15.: Martin nevű szebeni ügyvéd beadványa, melyben kéri a török-orosz háború alatt egy juhászgazdától a törökök által lefoglalt 630 darab juh árának megtérítését; 1872. febr. 16.: Pest város közgyűlésének kérvénye az országos közraktárak létesítése érdekében.

151 Vö. Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában. Századvég, új folyam 30. sz. 2003.4. sz. 35-58. p.; Pölöskei Ferenc: A képviselői összeférhetetlenség történetisége és mai dilemmái. Társadalmi Szemle, 51. évf. (1996) 5. sz. 36-40. p.

297