Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

kifejtette támogató álláspontját, de Somssich nem volt hajlandó elutasító magatartásán változtatni.146

Deák általában véve is szívügyének tekintette a polgári jogegyenlőség elvének érvényesítését, nemcsak a nők, de például a zsidóság esetében is. Támogatta Wahrmann Mór országgyűlési képviselővé választását 1869-ben, hogy a zsidók egyenjogúsága a politika területén is tettleg megvalósuljon;147 előfordult, hogy zsidó család is felkérte „keresztapaságra", s ő szívesen fogadta a felkérést; de a társadalom minden rétege tekintetében nyitott volt. Bizonyítja ezt például Turnier Ferenchez írott levele 1867 novemberében, amelyben a cselédségről szívesen várja tőle a megígért felvilágosítást adó levelet.148 Mindazonáltal végül a társadalmi jogegyenlőség kiszélesítése tekintetében a legtöbb esetben csak félmegoldások születtek.149

Az országgyűlési ciklus alatt összesen 14 kérvény beadását vállalta magára Deák - jobbára Pest városát érintő ügyekben, mindenféle indoklás nélkül is tekintélyével kívánva javítani a siker esélyeit.150

146 Képviselőházi napló XI. 362. p. 1870. dec. 21. A január 19-i zárt ülésről lásd: Pesti Napló, 22. évf. 16. sz. 1871. jan. 20. Különfélék c. rovat: Deák „igen melegen szólt a mellett, hogy a folyamodó neme nem szolgálhat arra okul, hogy ne alkalmaztassék." Deák 1872. márc. 2-án is arról értesítette Illésy Györgynét, hogy bár beszélt a miniszterekkel, de sehol nincs náluk állandósított, fizetéses gyorsírói poszt, s így sajnos újra sikertelen volt a közbenjárása. Deák Ferenc négy levele (Pest, 1870. dec. 14., dec. 17., 1871. jan. 10., 1872. márc. 2.) Illésy Györgynéhez, OSZK Kt Levelestár. Közli: Sándor Pál: Újabb kiadatlan Deák források. Századok, 133. évf. (1999) 6. sz. 1294-1295. p. és Száz levél Deák Fe- renctől, 1850-1875. Vál., jegyz. és előszó: Katona Csaba. Bp., 2004.140-141. p. A Bécsi Általános Nőegylet Deákhoz, Pulszkyhoz, Jókai Mórhoz és Váradyhoz 1871. február 9-én köszönő iratot intézett támogatásukért. Ezen országgyűlési ciklusban Madocsányi Pál képviselő 1871. márc. 13-án több özvegy nő kérvényét nyújtotta be a képviselőházban, melyben választójogot kértek, majd Majoros István nyújtott be 1871. nov. 20-án törvényjavaslatot a nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítása érdekében mind a polgári, mind a politikai jogokat illetően. Törvényjavaslata tárgyalására nem került sor. Képviselőházi irományok XIII. 1268. sz. Vő. Máday Andor: A magyar nő jogai a múltban és jelenben. Bp., 1913. 168-174. p.

147 Deák eredetileg Csengery megválasztását szerette volna e választói kerületben, de Csengery véleménye az volt, „Lipótváros válasszon kereskedőt, s Wahrmannál még a vallások egyenjogúsága is tekintendő. Ő lesz az első zsidó képviselő." Deák elfogadta véleményét. Visontai Kovách László levele Csengery Antalhoz, Pest, 1869. márc. 19. (másolat) OSZK Kt, Quart. Hung. 2421.

148 Deák Ferenc levele Turnier Ferenchez, Pest, 1867. nov. 28. OSZK Kt Levelestár, közli: Deák Ferenc emlékezete II. 325. p.

14,> Miru György 544. p.

1501869. május 24.: A pesti polgári kávétestület folyamodványa, melyben kérik az 1868:16. te. szerint bevezetett jövedelemadó-törvényt megváltoztatni; 1869. június 14.: a nőképző egylet kérvénye egy női „minta-főtanoda" felállítása érdekében; 1870. január 15.: Pest város kéri a törvénykezésre fordított költségei eddig meg nem térített részének megtérítését; 1870. május 9.: A magyar mémökegylet kérvénye, melyben kérik a kir. József-műegyetemnek Pesten történő elhelyezését; 1870. május 9.: Csemá- toni Bemald Dénes és társainak beadványa, melyben kérik, hogy a megyék szervezésekor 17 helységet csatoljanak Marosszékhez; 1870. jún. 2.: A m. kir. tudományegyetem orvosi és bölcsészeti karának kérvénye, melyben kérik az egyetem újjászervezése tárgyában előterjesztett törvényjavaslatról készült

296