Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

jait támadta, amelyek annak, „bár mérsékelt", előnyeit képezték;104 aggályaikkal nemigen léptek a nyilvánosság elé, „auguri titokzatosságba burkolóztak", fogal­maz Halász Imre, a Pester Lloyd akkori munkatársa, majd 1871-1872-ben a mi­niszterelnöki sajtóiroda vezetője.105 Másrészt a régi megyerendszer hívei is kellő számban megtalálhatók voltak a pártban, s a kormány már csak ezért sem tartot­ta tanácsosnak mélyrehatóbb reformokat indítani, ami megbonthatta volna eset­leg a Deák-párt sorait is. Deák és köre igyekezett közvetíteni a kormány javaslata és a következetesebb reformokat követelő Deák-pártiak között.106 Deák is fellépett azon, a balközép és a szélsőbal által hangoztatott elvvel szemben, hogy a megyé­ket koordinált s nem alárendelt státus illeti meg a felelős kormányzat irányában.107 A törvényjavaslat egyik lényeges pontját, a virilizmus intézményét is heves kritika érte az ellenzék részéről, amelyről szintén nem volt egyetértés a kormány­pártban, voltak, akik egyáltalán nem helyesellték, voltak, akik bizonyos kvalifi­kációhoz akarták kötni. Tizenhat Deák-párti képviselő Hodossy Imre vezetésével a pártkörben indítványozta is, hogy a virilisták inkább válasszanak képviselőket maguk közül, saját számuk felét.108 A virilis szavazatok mellett a minisztertaná­cson belül is csak 1 szótöbbség volt, Gorove István és Horvát Boldizsár ellenezte például, míg Lónyay a legelszántabb védelmezője volt, mondván, a megyékben a magyar nemzeti érdekek érvényesítését csak így lehet biztosítani, s támogatta a javaslatot Eötvös és Andrássy is.109 Andrássy maga a képviselőházban 1870. júli­us 15-én tagadta, hogy a virilis rendszer bevezetésének más célja lenne, mint az, hogy mivel a megyék költségvetésüket maguk határozzák meg, szükség van a legnagyobb adófizetők számára döntő befolyást biztosítani, nehogy túlterhelésre panaszkodva „a helyhatósági rendszer ... életereit elvágják".110 A Deák-kör már május 19-én tárgyalt a vitatott pontról, végül az eredeti javaslatot jóváhagyták; a sajtóban megjelent híradás szerint a vitában részt vett Deák, Andrássy és Eötvös is - álláspontjukról azonban részletesen nem szól a tudósítás.111 A parlamenti vita során Eötvös és Trefort is felszólalt, támogatólag, bár mindketten csak na­,04Toldy István 163. p. 105 Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése Magyarországban. 1. Nyugat, 7. évf. (1914) 2. köt. 12. p. 106 Andrássy Gyula beszédei II. 316. p.; M. Kondor Viktória: Az 1875-ös pártfúzió. (=Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 11.) Bp., 1959. 71. p. 107 Deák beszéde az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó törvényjavaslat vitájában. Képviselő- házi napló II. 246-250. p. 1869. júl. 1., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 579-585. p. 108 Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése 13. p. 109 Lónyay Menyhért naplója, Buda, 1870. ápr. 13.; a községekre vonatkozó törvényjavaslat vitájában is (1871) csak 13 szavazattöbbséget kapott a virilizmus intézménye. Kondor Viktória 73. p. 1,0 Andrássy Gyula beszédei II. 321. p. 111 Pesti Napló, 21. évf. 115. sz. 1870. máj. 20. Reggeli kiadás. 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom