Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

kifejező határozatot indítványozott.70 Deákot 1869. május 8-án megválasztották a „fiumei országos küldöttség" tagjává,71 e kérdésben sem különbözött álláspontja a kormányzatétól; ahogy majd a testi fenyítés és a bilincs eltörléséről folytatott törvényjavaslat vitájában 1869 novemberében is a miniszteri előterjesztést támogatta.72 Ősszel egyébként még inkább szükség volt a támogatására, hiszen And- rássy az uralkodóval a suezi csatorna megnyitására utazott, s Eötvös Andrássy- hoz intézett leveleinek tanúsága szerint miniszterei alig várták, hazatérjen, nélküle mintegy szétesett egyes tárcákra a kormányzat, s ezt az elbizonytalanodást az ellenzék igyekezett is kihasználni.73

Az ellenzék és a kormány első igazi nagy erőpróbáját azonban 1869 nyarán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó törvényjavaslat vitája jelentette. A miniszteri javaslat a bírák kinevezése mellett foglalt állást az ellenzék által követelt választási elvvel szemben. A június 23 - július 3. között folyó általános vitában Deák július 1-jén szólalt fel, s a kinevezés mellett érvelt.74 Ugyanakkor elképzelései között szerepelt egy ún. állambíróság felállítása is, amely mintegy alkotmány- bírósági jogköre mellett hivatott lett volna a politikai bűnügyek tárgyalására, a bíróságok és a közigazgatási hatóságok közötti jogviták rendezésére s a kormányzat bírójelöltjeinek véleményezésére is. Nem tudjuk, Deák hogyan képzelte el a kívánatos politikai intézményrendszert, mennyire volt szisztematikusan átgondolt koncepciója erre vonatkozóan, avagy intézményi javaslatait inkább a napi politikai szükségletek motiválták. Úgy tűnik azonban, miközben maga is elengedhetetlennek tartotta a felelős kormány megerősítését, igyekezett a parlament mellett más intézményes biztosítékokat is teremteni a kormányzat tevékenységének ellenőrzésére, illetve annak korlátok között való tartására. A szóban forgó törvényjavaslat részletes vitájában 1869. július 6-án ennek első elemeként javasolta, hogy vegyék be a törvényjavaslat szövegébe: „a kinevezés előtt a birói állomásra pályázók vagy jelöltek fölött az állambiróság lesz hivatva az igazságügyminiszternek véleményt adni."75 Majd két nappal később bővebben is kifejtette javaslatát a képviselőház ülésén: az állambíróság felét az országgyűlés választaná, felét az uralkodó nevezné ki, s ezek együtt választanának egy elnököt. A bírói kinevezéseknél a miniszter nem lenne „a biróság véleményéhez szorosan kötve",

70 Képviselőházi napló II. 100-102. p., 1869. jún. 25. Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 575-578. p.

71 Az érvényes 329 szavazatból Deák 283 szavazatot kapott, őt követte Horváth Mihály 202 szavazattal. Képviselőházi napló I. 56. p.

72 Képviselőházi napló III. 158-159. p. 1869. nov. 2., Deák Ferencz beszédei VI. 255-256. p.

^Eötvös József levelei Andrássy Gyulához, 1869. nov. 2., nov. 15. In: Eötvös József: Levelek 612615. p.

74 Képviselőházi napló II. köt. 246-250. p., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 579-585. p.

75 Képviselőházi napló II. köt. 381. p., Deák Ferencz beszédei VI. 219-220. p.

281