Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
hozzája. Csak a szerkezet módosult" - írja Kónyi.32 Az is igen jellemző, hogyan reagált Deák Gyulai Pál azon tervére, hogy kiadják beszédeinek gyűjteményét: nem gondolom - írta -, hogy „...amit egyszer-másszor köztanácskozásokban mint véleményemet elmondottam, az már valóságos írói tulajdonomnak tekintethessék", „...azok nem kidolgozott beszédek, hanem véleményem egyszerű kijelentései, s valóságos irodalmi beccsel tehát nem bírnak".33 Sőt ismét csak Kónyi jegyezte fel, milyen indulatosan fakadt ki egy alkalommal egy nem kellőképp jól lejegyzett beszéde kapcsán: „A ki az én ostobaságaimat összeszedje - volt a felelete - olyan szamár nem találkozik."34 A legfontosabb kérdésekben, amikor a balközép vezetői, Tisza Kálmán vagy Ghyczy Kálmán nagy hatással beszélt, a szólásra előzetesen jelentkezett kormány- párti szónokok átadták helyüket Deáknak vagy valamelyik miniszternek. S Deák hozzászólása után - írja a balközép párti Móricz Pál visszaemlékezésében - „a csata el volt döntve, ezután csak csatározások történtek".35 Ugyanakkor Deák nem szégyellte azt sem bevallani a ház nyilvánossága előtt, ha egy kérdést „nem értett", nem kellett attól tartania, ettől csorbul tekintélye.36 A parlamenti viták azonban nem ritkán felbosszantották, s elhagyta az üléstermet. Egy példát erre megörökít Lónyay Menyhért is naplójában 1870 márciusában a honvédelmi kiadásokról folyó költségvetési vitáról szólva: Deák is benn volt az ülésteremben, de csak Kerkapoly Károly beszédére jött be. Aztán nem győzte hallgatni a „szemtelen" Csernátonyt és Inkeyt, s kifelé indult. „Egy ifjú képviselő azon mondására, »már kifelé megy, Bátyám«, azt válaszolá, »hogyne mennék, nem akarok oly jelenetben unatkozni, mint ez, mit most hallottam, hasonlít azon vagdalódzáshoz, melyet az tesz, kin jó hossszú nótát elvertek«."37 32 Kónyi Manó: Hogyan revideálta Deák Ferencz az ö beszédeit. Nemzet, 6. évf. 1657. (99.) sz. 1887. ápr. 10. Melléklet. 33 Deák Ferenc levele Gyulai Pálhoz, Pest, 1873. júl. 9. OSZK Kt Levelestár. Közli: Deák Ferencz emlékezete. II. 337. p. 34 Kónyi Manó id. cikk; Deák halála után közvetlenül már megindultak a munkálatok Deák összegyűjtött beszédeinek az írói segélyegylet javára történő kiadására. A sajtó alá rendezést Gyulai Pál vezetésével Kónyi Manó és Eötvös Károly végezte. Fővárosi Lapok, 13. évf. 33. sz. 1876. febr. 11. Kónyi Manó sorozatának kötetei Deák Ferencz beszédei címmel végül az 1880-1890-es években láttak napvilágot. 33 Móricz Pál 19. p. 361869. június 14-én például az arany értékű valutára való áttérésre vonatkozó törvényjavaslat vitájában kijelentette: „Én nem tudok szavazni azon egyszerű oknál fogva, mert a kérdés valóságát nem értem. A mi mondva volt, az számítás és mélyebb combinatio dolga.... valószínűleg a központi bizottság tanácskozásaiból oly eredmény kerülend elénk, a melyet meg lehet érteni. Meglehet, a t. ház nagyobb része azon szerencsés helyzetben van, hogy jelenleg is érti a kérdést; de én nem értem annyira, hogy jó lelkiismerettel szavazhatnék." Képviselőházi napló 1.470. p. 37 Lónyay Menyhért naplója, Buda, 1870. márc. 10. Az ülésen Csemátony Lajos valóban hozzászólt, Inkey nevű parlamenti képviselő azonban ebben a ciklusban nem található a házban. 271
