Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
kormány orgánumai mellett, más idegen kormány orgánumai is működhessenek."56 A diktálás után a papírra vetett szöveg nehézkes, fölöslegesen bonyolult megfogalmazásait Csengery egyszerűsítette, választékosabb kifejezéseket javasolt. A tollba mondott, ezért ismétléseket tartalmazó, összetartozó gondolati egységek elemeit egymástól a megértést zavaróan távol rögzítő textust együtt fésülték át. Az ismétléseket kihagyták, az összetartozó elemeket összevonták. A Csengery által javasolt, az „Azt mondja a felirat..." típusú számtalanszor ismétlődő felütéseket Deák engedte mással fölcserélni, de a szöveg feszességéből pusztán a szebb megfogalmazás érdekében nem volt hajlandó engedni. „Annál nagyobb hajlamot érez az öreg úr az eszmék tömörítésére, a politikai axiómáknak, az általános reflexióknak, nem közbevetve, hanem önálló mondatként előadására. Innen senten- tiosussága. A legnagyobb készséggel elfogadott minden javaslatot, ami az eszméket tömörebbekké, az előadást összevontabbá teszi. Ő maga néha háromszor ledictálja ugyanazon pontot, mindig összébb vonva, míg végre oly szabatos és concissá válik, hogy a legjobb stylista sem tehet ellene kifogást."57 A bizottság tehát az első felirat előkészítéséhez hasonlóan újfent Deák és Csengery javaslatát vitatta meg. Apponyi György, aki ez alkalommal is tagja volt a bizottságnak, igyekezett a felirati javaslat szerinte éles megfogalmazásait tompítani. Tette ezt például a jogfolytonosság követelése kérdésében. Deák a javaslat harmadik bekezdésében így fogalmazott: „De ami a legmagasabb királyi leirat azon részét illeti, mely a jogfolytonosságot, a felelős minisztérium kinevezését és a törvényhatóságok alkotmányos hatalmának visszaállítását megtagadja (A kiemelések tőlem - E. J.): erre nézve kötelességünk haladék nélkül fölszólalni."58 Ez esetben az Andrássy által is támogatott Apponyi, ha töröltetni nem is tudta az „igen erős" megfogalmazást, de finomítani igen: „De ami a legmagasabb királyi leirat azon részét illeti, mely a jogfolytonosság, a felelős minisztérium kinevezése és a törvény- hatóságok alkotmányos hatalmának visszaállítása iránti kérelmünket megtagadja (A kiemelések tőlem - E. J.): erre nézve kötelességünk haladék nélkül fölszólalni."59 Andrássy mérséklő szerepe másutt is kitűnt.60 Deák az eredeti szövegváltozatban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egy kézben történő összpontosulá- sára a „kétségtelen absolutismus" kifejezést használta. Andrássy a megfogalmazás törlését kezdeményezte, majd beleegyezett a Deák ajánlotta változatba: „Felséged 56 Csengery, 1928. 51. p. 57 Uo. 58 Kónyi, 1903. 3. 619. p. 59 A képviselőházban 1866. március 19-én elfogadott válaszfelirati javaslat. Közli: Kónyi, 1903. 3. 627. p. 60 Amint azt Deák Ágnes megállapítja: Andrássy „az uralkodóra vonatkozó részeket kívánta kon- ciliánsabbá tenni". Vö. Molnár András-Deák Ágnes: Utószó. In Deák Ferenc. Válogatott politikai írások és beszédek. II. Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Molnár András és Deák Ágnes. Osiris Kiadó. Bp„ 2001. 667. p. 247
