Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867

1863-as memorandum elképzeléseivel.23 Nem beszélhetünk azonban a konzer­vatív tervezetbe foglaltak egyszerű átvételéről: Deák nem csupán két egyenjogú félből álló birodalmat, hanem két önálló, egyenjogú és polgári alkotmányos be­rendezkedésű állam alkotta kettős államszövetséget kívánt. Apponyi Bécsből családjával bécsi otthonából a pest-budaiba költözött, és a békés kiegyenlítés támogatása érdekében 1865. december 12-én megindította a Debatte magyar nyelvű megfelelőjét, a Magyar Világ című újságot. Célja az volt, hogy a lapban megjelenő írások elősegítsék a konzervatívok és a Deák körül cso­portosulok közeledését. Az országgyűlés megnyitását követően, néhány hét alatt világossá vált, hogy nem teremthető összhang a követendő politikai taktikát ille­tően a két tábor között. Már csak azért sem, mert a konzervatív csoport nem kép­viselt egységes álláspontot: nézeteikben eltérő hangsúllyal volt jelen az uralko­dónak való megfelelni akarás, az arisztokrácia hatalomátmentési kísérletének és a nemzeti érdekek képviseletének a hármasa. A kancellárrá kinevezett Mailáth György például megelégedett volna az Októberi Diplomában foglaltakkal: Ma­gyarország 1848 előtti alkotmányának némiképp korszerűsített változatával és a birodalom hagyományos - az egyes országok és tartományok különállását biz­tosító - föderatív berendezkedésének restaurálásával. Hasonló nézetek vallott a Rainer főherceg miniszterelnök helyére 1865. július 27-én került Richard Belcredi gróf is, aki az uralkodó bizalmát élvezte egészen 1867 kora tavaszáig. Apponyi György, mint a konzervatívok vezető politikusa hamar szembeke­rült Deákkal, mert a trónbeszédben megfogalmazott uralkodói kívánságok mara­déktalan teljesítése mellett érvelt. A békés kiegyenlítés lehetőségének a minden áron való megragadása érdekében feladta tehát az 1861 augusztusában fölvetett és az 1863. évi memorandumban javasolt kiegyezési menetrendet. Az 1848-as tör­vények előzetes módosítása és a felelős magyar kormánynak csak azt követő fel­állítása mellett érveltek a Magyar Világ írásai is. A konzervatív lap előfizetőinek a száma az országgyűlési munkálatok előrehaladtával, Deák programjának térnye­résével egyenes arányban csökkent.24 Apponyi kelletlenül bár, de az országgyű­lés első hónapjaiban Deákkal szemben politizált. Deák határozottan verte vissza a konzervatívok próbálkozásait, de tudta, hogy támaszkodhat Apponyira, ha a dualista megoldás, a közösügyi rendszer elfogadtatása kerül sorra. Apponyi az 1866 elején zajló tárgyalásokon már nemcsak nem helyeselte, ha­nem célravezetőnek sem tartotta az 1848-as alkotmány változatlan formában tör­ténő visszaállításának követelését. Nézete szerint a jogfolytonosság elvének szi­23 A programadó írásokat Deákkal beszélgetve Ludassy Mór jegyezte le az Angol Királynő Szállo­dában, és Deák jóváhagyásával tette közzé a Debatte c. lapban május 7-én, 8-án és 9-én. Deák májusi programját és az írások születésének körülményeit közli: Kónyi, 1903. 3. 411-429. p. 24 A Magyar Világ című lap 1866 végén szűnt meg. Vö. A magyar sajtó története 1848-1867. II/l. Fő- szerk. Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó. Bp., 1985.538-539. p. 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom