Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

dik Deák hangja, hogy a radikalizmus kedvezőbb pozíciójából, a nemzet egységes támogatását maga mögé állítva követelhesse '48 helyreállítását. A feliratban is megjelenő nyitottság az emigráció képviselte megoldás iránt, s a '48 nyári állapotok felidézése egyfelől, viszont '48 módosíthatóságának felvetése, s a Habsburg- birodalommal való perszonáluniós kapcsolat emlegetése másfelől, egyazon dokumentumban, ellentétes irányú nyitottságot mutat. Épp azt jelzi, hogy Deák számolt a Kossuth hiányolta eszközzel, azzal, hogy '49-re hivatkozva fenyegesse az uralkodót. Ugyanakkor saját politikai hitvallásának megfelelősen utat hagyott egy '48-as alapú kiegyezés felé is.

Deák értékelése szerint az emigrációnak adott pillanatban nem volt elegendő ereje az országnak a birodalomból való kiszakítására, ugyanakkor az emigráció léte alkalmas eszköz az uralkodó abszolutizmusa ellenében. Úgy érezte, hogy nincs alapja az emigráció ellen fellépni, sőt az adott körülmények között Kossuth tevékenysége végeredményben az ő politikáját erősítheti. Azt a politikát, amely ekkoriban a számos nyitva hagyott lehetőség közepette leginkább a '48-as alkotmány helyreállításának követelésében ragadható meg. Az eltelt időszakban többször is megfigyelhető hangsúlyváltás, és az említett ellentétes irányú ('48 körülbástyázása, illetve módosítása) kettős nyitottság eredője épp egy olyan középutas kiegyezés lenne, lett volna, amely Ferenc József koronázását és cserébe az alkotmány helyreállítását tartalmazza - '48 alapján. Nemcsak a megnyerni kívánt társadalom, de maga Deák sem szakadt még el lélekben 1848-tól.81

81 Hanák Péter: Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása. In: Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, 1976. (Zalai Gyűjtemény 5.) 322. p., Sarlós I. m. és Hanák: I. m. 2001. 91. p.

222