Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836

vágó új törvényjavaslat kidolgozásában. Eszerint minden pert békéltetési eljárás kell hogy megelőzzön, amelyet választott békéltető testület, s nem az elsőfokú bíróság folytasson le.21 Követutasításával összhangban minden alkalommal és minden szinten (az alsó bíróságoktól a Hétszemélyes Tábláig) a bírák időszakonkénti választása mellett (azaz a bírák meghatározatlan időre szóló kinevezése ellen) érvelt. A status quóval szemben kihívást mindenekelőtt a felsőbíróságok választására vonatkozó javaslata jelentett, ezt mind 1834. január közepén a kerületi ülésen, mind április végén az országos ülésen csak kisebbség támogatta. A megyéknek a közgyűlésből eredő hatalmát „szabadságunk támaszának" nevezte, ezzel összhangban nyomatékkai ellenezte, hogy a megyei törvényszékeket elválasszák a megyei hatóságtól (ezt csak egy-egy felszólaló vetette fel), javaslata azonban, hogy a megyei törvényszék elnöke a választott alispán, s ne a kinevezett főispán legyen, nem kapta meg a többség támogatását.22 A többséggel összhangban támogatta a Kamara csempészettel kapcsolatos bírói hatáskörének megszüntetését. Pártolta Somssich Miklós javaslatát az uralkodó hűtlen tanácsosainak bíróság általi felelősségre vonására: az indítvány február végén a kerületi ülésen még kisebbségben maradt, két és fél hónap múlva azonban az országos ülésen már keresztülment, s mindössze tíz megye ellenszavazatával elfogadták, hogy az uralkodó alkotmánysértő tanácsosai az országgyűlés bíráskodása elé tartoznak.23 E javaslatok megjárták a felsőtáblát is, amely több törvénytervezetet - köztük a legutóbb említettet - szükségtelennek tartva vetett el, majd az alsótábla 1835. január vége és április eleje között, részben Deák távollétében megtárgyalta a főrendek válaszát is. Végül azonban csak néhány másik, kisebb jelentőségű javaslat emelkedett - miután „per excerpta" megtárgyalták őket - 1836 májusában törvénnyé.

1834. május 24-én az alsótábla úgy döntött, hogy munkáját a polgári törvény- könyvvel (projectum legum civilium vagy emendatio legum), s nem a perrendtartás (ordo judiciarius) rendezésével folytatja. A követek ezzel egy szűk körű ellenzéki konferencia megállapodásának megfelelően döntöttek (az indítványtevő Deák volt), a döntés nyomán elvi lehetőség nyílt a feudális jogrend számos alapvető intézményének módosítására. Az alsótábla többsége ugyanakkor elvetette a reformerek másik fontos javaslatát, hogy a munkálatot - amely többnyire Kelemen Imre és Kövy Sándor magánjogi munkáinak rendjét vette alapul - előbb egy

2' KLÖM I. 388. p. (vö. Uo. I. 410., II. 200. p.), II. 416., 711-717. p., DFB 1.59- 61. p. (vö. KLÖMIII. 17- 18. p.), KLÖM III. 12., 14., 22., 24., 26., 27., 27., 29. p.

22 DFB I. 63., 73-74. p.; Kölcsey: Országgyűlési naponkénti jegyzések. 25. (1834. január 17. „Szalai indítvány [Deák] a' Kir. tábla' tagjait Országgyűlésen választani - Szavazás - határozat - Nem kell."), KLÖM II. 576. p. (a javaslatot 16-an támogatták); KLÖM III. 104-105. p. /DFB1.75-77. p. /DF:VPÍB I. 78-79. p., vö. KLÖM III. 114. p.; DFB I. 70-72. p., vö. KLÖM III. 86-88. p.

“KLÖM II. 656., 695., III. 168. p.

20