Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
csolatos belső és az udvar és a katonai ellenforradalom által keltett külső kételyek minden bizonnyal alaptalanok.197 Hasonlóképpen fontos volt azonban egy másik elem is. Deák igyekezett óvni attól, hogy az önvédelmi harc közben az országgyűlés és az OHB elragadtassa magát. A Roth és Philippovich ügyében mondott beszéd, a békekötés lehetőségének fenntartására történő utalás a hivatalnokok folyamodása ürügyén ezt a kiegyenlítő politikát képviselte. Más kérdés, hogy Schwechat, a nyílt szakítás után Deák sem igen látta ennek esélyeit. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy október 28-át követően legközelebb csak november 23-án szólalt fel az országgyűlésben. Deák visszavonultsága mindenkinek feltűnt. Bezerédj István képviselő, amikor megkapta Batthyány Lajos Hegyfaluról írott levelét, amelyben a volt miniszter- elnök az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységéről számolt be, a levelet közölte Deákkal is. Október 16-án Batthyánynak írott válaszában ezt közölte is, s hozzátette, hogy „Deák éppen visszavontan tartja magát".198 Október 21-én Széchen Antal arról írt Metternichnek, hogy Batthyány holléte ismeretlen, Deák Pesten van, de már őt is „a terrorizmus áldozatául jelölték ki".199 Tudjuk, hogy Deák november 10-én fültanúja volt a szomszédjában lakó Bem tábornok ellen elkövetett merényletnek, majd szemtanúja a merénylő elfogásának.200 Érdemes megjegyezni, hogy Deák neve az 1848. november 19-30. között az OHB kormánnyá alakításáról, pontosabban, az újabb kormány megalakításáról szóló tárgyalásokon sem vetődött fel. Kossuth és társai a hatalmi viszonyok konszolidációjára gondoltak, de ehhez a „forradalmi" konszolidációhoz nem volt szükségük Deákra.201 A következő olyan politikai esemény, amelynek során Deák válaszút elé került, a trónváltozás ügye volt. 1848. december 2-án Olmützben V. Ferdinánd lemondott a trónról, s miután a kijelölt trónörökös, Ferenc Károly főherceg maga is így tett fia, Ferenc József javára, a 18 éves főherceg lépett a trónra. A trónváltozás magyar közjogi szempontból érvénytelen volt, hiszen az új uralkodót a magyar országgyűlés nem választotta királlyá, Ferenc József nem adott ki koronázási hitlevelet az ország törvényeinek megtartásáról, s nem koronáztatta meg magát magyar királlyá (igaz, nem is lett volna mivel, hiszen a korona Budán volt). A trónváltozás híre december 5-én érkezett meg Budapestre. Kossuth röviden 197 Deák egyik életrajzírója tehát joggal állapítja meg, hogy noha Deák nemzetgyűlési jelenléte egyre csendesebb volt, mégis „ténylegesen a forradalom vállalását jelentette". Fekete Sándor: A nemzet prókátora. Bp., 1976. 78. p. Közli Károlyi Árpád II. 78-81. p. 199 Közli Andics Erzsébet II. 170. p. 200 Gyulay Lajos II. 191. p. 201 A tárgyalások anyagát közli KLÖM XIII. 503-511., 592-594. p. 172
