Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

Deák az egyik legjobb beszédét mondta augusztus 9-én. Vallási tolerancia, politikusi felelősség, gyakorlati megközelítés egyaránt jellemezték szavait. A jelenlévő Gyulay Lajos képviselő is úgy értékelte, hogy az egyike volt Deák „legklasszikusabb beszédeinek", amely „sokakat elmozdított elébbeni véleményétől."147

Az indulatok az elkövetkező napokban sem csillapultak. Az augusztus 10-i ülésben arról folyt a vita, hogy az egyes képviselők által bejelentett indítványok az osztályokhoz utasíttassanak-e? Széli József vasi képviselő úgy vélte, a katonaállítási, a pénzügyi, a hűbéri maradványokra és az erdélyi unióra vonatkozó törvényjavaslatok kivételével egyiket sem kell tárgyalni, mások a bejelentett indítványok egyenként való fölvételét sürgették. Madarász László a minisztereket vádolta azzal, hogy túl sokat beszélnek, s nem állnak elő a maguk javaslataival, de például a katonaállítási törvény tárgyalását is a kormány halasztotta el. Deák elmondta, ő nem a sok beszédet tartja szerencsétlenségnek, sokkal inkább azt, „hogy az emberek örülnek, ha a másiknak valamit szemére vethetnek; joggal vagy jogtalanul, alaposan vagy alaptalanul, szükséges vagy nem szükséges a közdolgok viteléhez, nyer vele a haza, vagy nem nyer, tisztább lesz általa a tárgy vitatása vagy nem, nekik az mindegy". Szerinte a benyújtott indítványok nagy része olyan, hogy a tanácskozásra kijelölt négy tárgy valamelyikéhez kapcsolódik, tehát azok tárgyalásánál megvitatható. A többi indítvány vagy nem életbevágó fontosságú, vagy olyan alapos átgondolást igényel, amire most nincs lehetőség. A katonaállítási törvény vitáját azért halasztották el, mert Mészáros hadügyminiszter lement a Délvidékre, s a Ház az ő visszajöveteléig elhalasztani kívánta a törvényjavaslat tárgyalását. De ha ezt nem is, a pénzügyi törvényjavaslatot tárgyalni lehet. Azt javasolta, hogy akár egyenként, akár összességében döntsenek a többi indítványok felvételéről vagy elvetéséről.148

Ezek után az elnök felolvasta az indítványkönyvbe foglalt indítványokat, s a képviselőház külön-külön határozott arról, mely előterjesztéseket kíván az osztályokhoz küldeni, s melyeket nem; egy részüket maguk az indítványtevők vonták vissza. Maga Deák is kommentálta az egyes indítványokat. Miután némelyik képviselő felhasználta az alkalmat, hogy részletesen indokolja indítványát, Deák is hosszabb-rövidebb felszólalásokban fejtette ki véleményét. Mikó Mihály pld. amellett érvelt, hogy a székely katonaságról szóló törvényjavaslatot ne az erdélyi unióra vonatkozó többi javaslattal együtt tárgyalják, miután a törvényjavaslat ké147 Gyulay Lajos II. 109. p. Állásfoglalását „államférfiúi érzéke" teljes kifejeződésének mondja a magyarbarátnak éppen nem mondható, Deákról mindenütt felsőfokon író Heinrich Ritter von Levit- schnigg: Kossuth und seine Barmerschaft. Silhouetten aus dem Nachmärz in Ungarn. Pesth, 1850.1. k. 258. p. Szintén ezt a beszédét emeli ki Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848/9-ből. 2. átdolgozott kiadás. Pest, 1850. 243-247. p. (A két jellemrajz szoros összefüggésben látszik lenni egymással.) Ugyanígy hangsúlyosan említi Tóth Lőrinc 38-42. p.; Forster-Amold Florence 86-90. p.

148 Kónyi Manó II. 295-298. p.; Beér - Csizmadia 185-186. p.

147