Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

hogy ha nem érvénytelen, szükség van-e valamilyen vizsgálatra.128 Július 8-án a szabadszállási választás és Petőfi ottani megbuktatása ügyében érkezett panasz- szal kapcsolatban a képviselőház úgy határozott, hogy vizsgálatot indít, többen pedig egy háromtagú bizottmány kiküldetését javasolták. Csiky Sándor hevesi képviselő azzal érvelt, hogy ha túlzottan sok ilyen bizottságot küldenek ki, a Ház túl sok ilyen bizottságra oszlik, ezért a kormányra akarta bízni a vizsgálatot. Deák képviselői minőségében figyelmeztette társait: a képviselői igazolások „néha oly kérdéseket foglalhatnak magokban, melyek miniszteriális kabineti kérdések." Éppen ezért, „mivel azok valaha oly fontosak lehetnek, óvakodni kell, hogy ezen hatalmat a Ház kezéből ki ne szalassza, nem csak azért, mert ez a Ház jogaihoz tartozik, hanem azért is, mert igen sokszor lehet a minisztérium részes fél, a ház pedig soha sem." Azaz, az ilyen ügyeket magának a Háznak kell elintéznie a kebeléből kiküldendő bizottságokkal vagy egyénekkel. Deák maga úgy vélte, hogy elegendő egy vizsgálatra egy képviselőt kiküldeni, de ha a Ház egyszer úgy határoz, hogy két vagy három képviselőt küld ki, csupán az egység kedvéért nem érdemes ilyen határozatát megváltoztatni.129

A július 8-i ülésen került elő egy újabb, furcsa igazolási ügy. Kraszna megye és Zilah városa összesen két képviselőt küldhetett volna az országgyűlésre, azonban a megye két, a város egy képviselőt választott. Több felszólalás után Deák azt javasolta, hogy az ügyben a képviselőház hallgassa meg Szemere Bertalan belügyminisztert.130 Július 10-én a három képviselő választását Szemere Bertalan belügyminiszter törvénytelennek mondta, s úgy vélte, a Háznak mindhárom mandátumot meg kell semmisítenie. Erre Madarász László kijelentette, hogy amikor a minisztérium a szóban levő választásokról értesült, kötelessége lett volna a megyét és Zilah várost a törvények megtartására rögtön fölszólítani; a törvény végrehajtása ugyanis a kormány dolga. Deák - ezúttal szintén a kormány nevében - megkérdezte a képviselőket: akarják-e, hogy ha valamelyik választás nem törvényesen történt, azt a kormány semmisítse meg? A Ház élénk tiltakozására kifejtette: „Aki kettő helyett hármat választ, szintúgy nem tartja meg a törvényt, mint ki olyant választ, ki törvény szerint nem alkalmatos, vagy ki nem is választ, vagy három helyett egyet választ. Ezek egyformán nem teljesítették a törvényt." Szemere tehát alkotmányos szempontból helyesen, gondolta, hogy a választás megsemmisítése e házat illeti. „Ne terjesszük a minisztérium hatalmát, mert egykor nyakunkra fordulhat" - figyelmeztette a képviselőket. Deák szerint elképzel128 Közlöny, 1848. júl. 8. No. 29.116. p. (Kónyi nem közli.)

129 Kónyi Manó II. 247-248. p. Az ügyre ld. Mezősi Károly: Petőfi megbuktatása a szabadszállási követválasztáson. (In:) Lukácsy Sándor - Varga János szerk.: Petőfi és kora. Bp., 1970. 515-638. p.; Urbán Aladár: Petőfi választási kudarca és az országgyűlés. Irodalomtörténeti Közlemények. 2001 /3-4. 397- 413. p.

130 Közlöny, 1848. júl. 10. No. 31. 125. p. (Kónyi nem közli.)

125