Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
get, mely neki bizonyos volt? S miért tévé ezt a minisztérium? Azért, mert nekünk nem csinált bizalom, nem szerzett többség, nekünk magától fejlődő bizalom kellett" - mondta Deák, amikor Nyáry Pál azzal vádolta őt a válaszfelirati vitában, hogy megsértette a Ház méltóságát.120 Kemény Zsigmond haditörvényszéki védőirata szerint a válaszfelirati vita során, amikor Kossuth sorozatosan az egyeztetett kormányállásponttól eltérően nyilatkozott a parlamentben, Batthyány egyszer összehívta a kormánypárti képviselőket az Ullmann-házba, s közölte, másnap bejelenti a nádornak, kilép a kormányból, „ha 1. Kossuth nem szabja magát a miniszteri tanács határozataihoz parlamenti beszédeiben s ha 2. Kossuth ezentúl egyetlen egy hírlap cikket ír." Kemény Dénes azt javasolta, „hogy vétessék ki Kossuth kezéből a kormány nevé- beni nyilatkozás, s miniszteri szónoknak Deák neveztessék ki." Kemény azonban nem szól arról, hogy ezek után mi történt.121 Tudjuk, hogy az olasz segély kérdésének a válaszfeliratban való megemlítése miatt már a július 11-i minisztertanácson heves jelenetekre került sor, olyannyira, hogy Batthyány tombolva távozott és vissza akarta adni a tárcáját. Július 12-én a minisztertanácson nem került szóba a kérdés, viszont a válaszfelirati bizottság előtt a kormány tagjai, köztük Deák ecsetelték az ország súlyos helyzetét, s a kormánynak az olasz segéllyel kapcsolatos indokait. „Deák úgy beszél, akár egy isten" - írja Széchenyi naplójában. 13-án a válaszfelirati bizottság újabb ülést tartott, de ennek részleteiről nem tudunk. Ugyanezen a napon délután Kossuthnál újabb minisztertanács ült össze a válaszfelirat ügyében, s ezen Batthyány, Eötvös, Deák, Klauzál és Széchenyi bejelentették: kilépnek a kormányból. Az ülésről csak Széchenyi naplója tájékoztat, a kilépés indokait nem említi, de alapos okkal feltételezhető, hogy a kormányfő és minisztertársai ekkor állították válaszút elé Kossuthot: vagy a kormány álláspontját képviseli az országgyűlési vitákban, vagy felbomlik a kormány. Erre Kossuth is - látszólag - meghátrált, mondván, hogy ő sem marad miniszter, ha Batthyány kilép. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az említett Ullmann-házi konferenciára július 12-én kerülhetett sor. A kompromisz- szum miatt azonban Kossuth maradt a kormány parlamenti vezérszónoka, s nem került szóba az sem, hogy a továbbiakban ne írjon a Kossuth Hírlapjába.122 Deák először a parlament július 5-i ünnepélyes megnyitóján vett részt, amikor István nádor felolvasta a később annyi bonyodalmat okozó trónbeszédet. (A július 4-i „előleges" ülésen nem volt jelen.)123 Először a július 6-i ülésen szólalt fel, a több helyen megválasztott képviselők ügyében, mondván, hogy ha ilyen esetben 120Kónyi Manó II. 279. p. 121 Beksics Gusztáv 61-62. p. Másutt is azon sajnálkozik, hogy nem Deák volt a kormány parlamenti vezérszónoka. Kemény Zsigmond 327. p. 122 SZÍN 1281-1283. p. 123Urbán Aladár, 1986. 503. p. 123
