Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
telessége miatt írta alá. A második, kedvező leirat kieszközlése alkalmával pedig „alig volt ember a főherceg nádor őfenségén kívül, kinek az érintett rezolúció megváltoztatásánál igyekezete, fáradalma buzgóbb, erélyesebb s hatályosabb lett volna", mint Zsedényi. Ezzel kapcsolatban hivatkozott magának Kossuthnak a tanúbizonyságára is.91 Batthyány még az április 5-i kerületi ülésben közölte, hogy az úrbéri terhek fogalmát az egyes törvényhatóságokban másként értelmezik, s kérte a Ház állás- foglalását arról, hogy az úrbériség fogalmába beleértik-e a szőlőket vagy sem?92 A kérdés körül komoly vita bontakozott ki, amely azonban - miután az alsótáblai követek többségének távolléte miatt nem lehetett határozatot hozni - másnap, április 6-án folytatódott. A követi kar tagjai lényegében két álláspontot képviseltek. Az egyik szerint nincs szükség magyarázatra, főleg új törvényre, hiszen a vitás kérdéseket a bíróság előtt lehet rendezni, s a törvénycikket az uralkodó már jóváhagyta. A másik álláspont képviselői szerint azért van szükség valamilyen magyarázatra vagy új, kiegészítő törvényre, mert a tisztázatlan jogállású földek miatt kibontakozó társadalmi konfliktusok éppen a stabilitást fenyegetik. A kérdést Deák hozzászólása döntötte el. Kijelentette, hogy noha nem volt jelen a kérdéses törvény meghozatalánál, jó lelkiismerettel vállalná el mellette a bíró szerepét. A törvényes gyakorlat szerint ugyanis „mindaz, amit elvenni a néptől nem lehetett, s így úrbéri, attól a dézsma meg van szüntetve, amiből pedig a földesúr kibecsülhette, attól fizet ezentúl is." Az úrbériség e kritériuma a szőlők, a szántók, a rétek és a zsellérek esetében egyaránt érvényesíthető. Az úrbéri állományba ültetett szőlő dézsmája tehát a törvénnyel megszűnik, de például a kiirtott erdő helyére hegyvámfizetési kötelezettség mellett ültetetté már nem. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormány úgy értelmezi az úrbériség fogalmát, mint ő most, akkor a lakosok a szőlődézsmát egyszerűen meg fogják tagadni. Ha pedig a megyék a törvény értelmétől eltérő határozatokat hoznak, akkor a kormány munkája válik lehetetlenné. Vagyis, éppen a minisztérium munkája érdekében kell az említett artikulust világosan megfogalmazni. Ő maga az artikulust egyértelműnek tartja, de kérdés, hogyan értelmezi azt a miniszter- elnök, aki a kormány egészének működéséért felelős? Ezért legcélszerűbb a kérdés eldöntésével megvárni a Bécsben lévő Batthyányt, s megkérdezni tőle, magá91 Budapesti Híradó, 1848. ápr. 14. No. 812. 357-358. p.; Nemzeti Újság, 1848. ápr. 18. No. 680.1229. p.; KLÓM XI. 737-738. p. (A Nemzeti Újság 1848. ápr. 18-i száma alapján.); Ferenczi Zoltán II. 91. p. (Érdekes módon Kónyi Manó II. nem közli a felszólalást, nyilván azért, mert a Pesti Hírlap az április 8-9-10-i ülésekről már csak nagyon kivonatosan tudósított, s a Zsedényi-ügyről ezekben a tudósításokban nem volt szó.) Német fordítását Id. Johann Janotyckh von Adlerstein: Chronologisches Tagebuch der magyarischen Revolution und zwar bis zur ersten Wiederbesetzung Pesth-Ofens durch die k. k. Truppen. Wien, 1851. II. 82. p. 92Urbán: Batthyány-iratok I. 248-249. p. 114
