Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Bevezetés

BEVEZETÉS1

A Zala megyei közélettől az országos politikáig felnövő Deák Ferenc a XIX. századi magyar politikai és jogi gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt. Országos és megyei közéleti pályafutása során jogtudásával, tekintélyével, mély humánumával valóban önzetlenül szolgálta a közügyeket.

Méltán írta róla barátja, Vörösmarty Mihály: „Ily emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott."

A győri akadémián 1817-1821 között bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Azután Pestre került joggyakomoknak, és a királyi táblán tette le ügyvédi vizsgáját. 1824-től vett részt a Zala megyei közéletben; tiszti ügyész, az árvaügyek intézője, majd 1829-től táblabíró volt.

A törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei és a jogi élet minden apróbb részletét. A vármegyei joggyakorlat mellett nagy elméleti igényességgel tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet.

1833-ban a vármegye országgyűlési követévé választották. A harmincéves Deák széles látókörű, művelt, a politikai realitások iránt fogékony ember volt. Az országgyűlés tanácskozásain, a jobbágykérdésben, a lengyelek érdekében, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szabadelvű felszólalásaival csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Ha sajtótörvényről esik szó, azóta is többször idézzük: „A sajtótörvényhez egyetlen mondatot javaslok: Hazudni nem szabad!"

Fáradhatatlanul és kitartóan dolgozott az országgyűlésen. Politikai hétköznapjai szigorúan szabályozott menetben teltek el: korai kelés, séta, részvétel a kerületi és az országos üléseken, a politikai harcok szünetében olvasás, tanulás, felkészülés a másnapi vitákra.

1834 második felétől az udvar figyelme is Deák személye felé fordul. A titkosszolgálat jelentései kiemelik szellemi erényeit és azt a politikai képességet, amellyel az ellenzék akkor már fogyatkozó erejét képes összetartani.

A nagy reformokért küzdve a kisebb eredmények előnyeit is értékeli Deák: „mindenelőlépés (...) valóságos haladás."

1 A tanulmánykötet alapjául szolgáló, azonos című tudományos emlékülés megnyitóbeszéde. Elhangzott Zalaegerszegen, a Zala Megyei Bíróság (az egykori zalai vármegyeháza) dísztermében, 2003. október 14-én.

9