Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
113. Nagykanizsa, 1943. A Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nó'egylet százéves évfordulója128 (...) A nőegylet emberbaráti működése két mindmáig fennálló intézmény körül csoportosul. Az egyik, a szegény gyermek felruházása, melyről már a nyolcvanas évek jegyzőkönyveiben is sok szó esik. Eleinte csak árva iskolás leányok részesültek tél elején meleg ruhaneműekből álló adományban. 1899 óta, dr. Neumann Ede főrabbi129 indítványára a felruházás Chanukkakor történik, ünnepséggel és bőséges ozsonnával összekapcsolva. Az iskolák nevében akkortájt Bún Samu igazgató, az országos nevű pedagógus szokta megköszönni a nőegylet jótéteményeit. A másik napjainkig csökevényében fennálló régi intézménye az egyesületnek a népkonyha, melyet Vidor Samuné, aki nemcsak a zsidó szegények jótevője, 1888-ban alapít meg. Ez az alapszabályaiban hangsúlyozottan „felekezeti színezet nélküli" szegények tápintézete, hol egészen a világháború befejezéséig a téli hónapokban átlag 300 szegény kapott valláskülönbség nélkül tápláló ebédet. A mai Törvényház épületet helyén az egykori „Zöldfakert" vendéglőben elhelyezett népkonyha felügyeleti jogát az izraelita nőegylet erre kijelölt tagjain kívül a keresztény társegyesületek vezető hölgyei gyakorolták. Amikor dr. Neumann Ede főrabbi elnöklete alatt megalakult az országos Izr. Patronázsegyesület nagykanizsai fiókegylete, a Nőegylet hölgyei segítik e nemes intézményt, hogy a hitközségünkbe kihelyezett menhelyi gyermekekből a hazának kötelességteljesítő polgárokat, a felekezetitek hűséges támaszt neveljen. A felekezeti együttműködés az akkori, előítéletet nem ismerő idők barátságos szellemének kifejezője. Nincsen a városban olyan hazafias vagy társadalmi megmozdulás, amelyben méltó helyet ne kapna a zsidó nőegylet is. Szinte magától értetődő dolog ezekben az évtizedekben, hogy egy-egy főispánt beiktató ünnepségről, vagy a megyéspüspök fogadtatásáról sem hiányozhatnak a zsidó nőegylet kiküldöttei. És az is természetes számba megye hogy a keresztény és zsidó nőegylet együttesen rendezi sokszor előadásait. 128 Az egylet százéves évordulóján írta meg annak történetét elnöknője, Winkler Emőné Munkácsi Noémi, Winkler Ernő főrabbi felesége. Munkácsi Noémi költőnő apja Munkácsi Bernát nyelvész és etnológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Műveiben főként a magyar nyelv őstörténetét kutatta. 129 Neumann Ede 1883-tól haláláig, 1918-ig nagykanizsai főrabbi, az Országos Rabbiegyesület elnöke. 351