Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

E célból az országot hat műveleti zónára osztották, mindegyikhez egy-két csendőrkerület tartozott. Zala megye a III. kerület, s az V. zóna része lett. 1944. április 19-én Magyarország déli határsávját hadműveleti területté nyilvánították, s a kiürítését is elrendelték. Mindez kiterjedt Zala egyes területeire, a Muravidékre, Muraközre, Alsólendva, Csáktornya és Perlak körzetére, s a nagykanizsai, a lete- nyei járásra is. A magyar kir. szombathelyi III. csendőrkerület 3. nyomozó alosztálya, távmondati megkeresésre már április 19-én tudósította a főispánt a Csáktornyái német SS parancsnokság első zsidóellenes intézkedéseiről. A jelentés szerint 9 zsidót vettek őrizetbe, közülük 3 német, 1 horvát emigránst, 1 kiszabadult kommunistát, s négy tekintélyes Csáktornyái zsidó lakost. Kifosztották őket, pénzüket, ékszereiket lefoglalták, melyek „óvadékul" szolgáltak.145 A helyi zsidóság elszállítása ekkor még nem történt meg.

Teleki főispán a zsidóság elleni intézkedések végrehajtására visszahívta főjegyzői minőségében a korábban Komárom megyébe távozott Hunyadi Lászlót,146 aki olyan eréllyel hajtotta végre a zsidóüldözési rendeleteket, hogy a nyilas hatalomátvételt követően Szálasi kinevezte alispánnak.147 A korábbi alispánt, Brand Sándort 1944. április 27-én eltávolították hivatalából, s gyakorlatilag Hunyadi, mint alispánhelyettes, főjegyző vezette a vármegyei végrehajtó hatalmat, adminisztrációt.148

Mindeközben Orbán László szombathelyi csendőrparancsnok április 22-re értekezletet hívott össze, melyen részt vett Hunyadi, az érintett települések elöljárói, rendőrkapitányai, csendőri vezetői, s a határzóna vezető tisztségviselői. Orbán itt ismertette azt a szöveget, melynek tárgya a zsidók táborba gyűjtése volt.149

A hadműveleti területek zsidó lakóit április 26-án kezdték összegyűjteni. Ekkor érkezett meg Alsólendvára is a magyar kormány küldöttje, aki azonnal parancsot adott a helyi zsidóság összeterelésére a zsinagógába. 57 zsidó családot

145 ZML Főispáni iratok, 526/1944

146 Vitéz dr. Hunyadi László, vármegyei tisztviselő (1898-1976) A vármegyei tisztségeit lásd: Zala megye archontológiája id. mű 425. p. Továbbá: 1929 február 29-én vm. árvaszéki ülnökként megválasztották a Zalaegerszegi Protestáns Kör társelnökévé. 1945. április elején Ausztriába menekült. Rövid ideig Erpfendorfban élt, majd 1949-ben az innsbrucki táborba költözött családjával. A francia zónában, mint tolmács, majd Tirol parancsnoka, Bethovard titkáraként tevékenykedett. 1952-től a Szabad Európa Rádió bemondója (!), s e minőségében magyarországi közvélemény-kutatással is foglalkozott. 1976-ban, 80 éves korában halt meg Frankfurtban. 1944-1945 közötti tevékenységéért, Teleki Bélával egyetemben háborús bűnösként, - sok más nyugatra menekült vármegyei nyilas tisztviselőhöz hasonlóan - nem vonták felelősségre. Felesége, Bárczay Katalin - aki Deák leszármazott volt - 1991-ben hunyt el.

147 Degré Alajos id. mű. 1188-1195. p.

148 Zala megye archontológiája id. mű 326. p.

149 A nagyobb zalai települések zsidóságának gettósítását és deportálásuk történetét lásd: Németh László: A holocaust Zalában. In.: Zala megye ezer éve. szerk. Vándor László, Zalaegerszeg, 2002. 272- 276. p.

48