Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
jának, a Zalai Közlönynek a főszerkesztője 1920 és 1922 között.79 Bár az újság hangvétele távolról sem volt ilyen radikális, Hegedűs nézetei időnként a cikkekben is tükröződnek. (10. sz. dók.) Emellett ő töltötte be az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alelnöki pozícióját is, ez ügyben gyakran járta az országot és tartott populista előadásokat különböző rendezvényeken és nagygyűléseken: „Reng az egész föld, mozgolódnak a lelkek, leszámolásra törekednek. A zsidóság kése ki van köszörülve, s ujja a felhúzott pisztoly ravaszán fekszik, de az ÉME nem fél. Ereje a fájdalom, a haza elvesztése miatt, amit a zsidóság okozott." - mondta például egy győri nagygyűlésen 1922. október 8-án.80 Hegedűst a következő nemzetgyűlési választáson is megválasztották kerületében, annak ellenére, hogy akárcsak 1920-ban, most is indult ellene kormánypárti jelölt. O hivatalosan is antiszemita programmal indult, melynek az a külön érdekessége, hogy olyan választókerületben választották meg, ahol a zsidók lélekszáma nem érte el a lakosság fél százalékát! Az itt élők jórészt falusi kisiparosként, boltosként, kocs- márosként tevékenykedtek, ugyanakkor a települések kétharmadában egyáltalán nem éltek zsidók. Hegedűs szerteágazó közéleti tevékenységének végül 1925-ben, váratlanul jött halála vetett véget.81 A másik emblematikus személy gróf Teleki Béla, zalai főispán, aki 1936 és 1944 között töltötte be ezt a funkciót. A megyében 1932-ben letelepedő, arisztokrata családból származó főispán anyai ágon gróf Széchenyi István dédunokája volt.82 Az ő szemléletét is az a gondolat uralta, hogy a magyarság felemelkedésének legnagyobb akadálya a zsidóságban keresendő, ezért - ahogy arra Bibó István is rámutatott83 - az ország szociális problémái a zsidóság rovására megoldhatók. Ez a szemlélet rendkívül jól dokumentált, különösen az 1938-as zsidó- törvény meghozatala után, amikor Teleki főispán - aki mindig kényesen ügyelt a törvényességre - végre legitim módon léphetett fel „a magyar faj életének és jövőjének biztosításáért és szupremáciájáért."84 Teleki 1936-ban, elődje váratlan ha79 A Zalai Közlöny főszerkesztői posztját 1922-ben azért kellett feladnia, mert kormányzati nyomás nehezedett a lapra, hangvételének megváltoztatása érdekében. Ettől kezdve tevékenységét nem gátolták hivatali pozícióból adódó korlátok sem. 80 Győr Megyei Levéltár, Győr vármegye főispánjának iratai, 789/1922. 81A fajvédőkkel meglévő kapcsolatát bizonyítja az is, hogy a halála után, a kerület megüresedett képviselői székét Somogyi Béla, Gömbös egyik legközvetlenebb munkatársa foglalhatta el. 82 Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 4. kötet. Bp., 1998. 94-97. 83 „(...) a „zsidókérdés" és annak „megoldása" a zsidók gazdasági hatalmának felszámolásával vált azonos kérdéssé, s mint ilyen úgy jelent meg, mint az ország első számú szociális kérdése. A konzervatív-feudális kormányzat pedig, bár elvileg mindenfajta felvetésnek ellene volt, mégis, ha már el nem kerülhette, könnyebben és szívesebben engedett ennek a zsidókra szorított problémafelvetésnek." Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Bp., 1994.12-13. p. MZML Teleki Béla főispán személyi iratai, 1906-1944. sz. n. Beszéd 1939. március 24-én, Zalaegerszegen, a Magyar Élet Pártja rendezvényén. Ebben a beszédében a magyar parasztfiatalok továbbtanulásával kapcsolatban a következőket fejti ki: „A zsidó kereskedő és szállító élelmességének és meg 33
