Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

A rabbik jelentős része a korszakban végig ugyanott teljesített szolgálatot. Balatonfüreden 1913-tól Goldstein Ezra töltötte be a papi funkciót, 1942 januárjá­ban bekövetkezett haláláig.36 Az országosan talán legismertebb zalai rabbi, dr. Büchler Sándor a Nógrád megyei Füleken született 1870-ben. A budapesti egyetemen 1893-ban bölcsész- doktorrá, a rabbiképzőben 1895-ben rabbivá avatták. 1897-től 1944-ig Keszthe­lyen, mint főrabbi tevékenykedett. 1914-től egyetemi magántanár a budapesti egyetemen. Büchler a magyarországi zsidóság történetének egyik legkiválóbb kutatója volt.37 Az újpesti születésű dr. Winkler Ernő 1919-ben kezdte meg szolgálatát Nagy­kanizsán. Rendkívül tevékeny szerepet játszott a város közéletében, tagja volt a város képviselőtestületének, valamint a Stefánia Szövetség ügyvezető elnöki tisz­tét is ellátta. Gyakran publikált a Magyar Zsidó Szemlében. Fő műve az Adalé­kok a zsidó eskü történetéhez (Bp. 1917). Hitközségében nagy figyelmet fordított a hagyományos vallási nevelésre és a hitéletre. Felesége, Munkácsi Noémi köl­tőnő, akinek vallásos tárgyú költeményei a különböző zsidó kulturális folyóira­tokban jelentek meg 38 Winkler Ernő és a nagykanizsai zsidóság neológ, asszimiláns, egyben magyar­nemzeti szemléletét tükrözi egy visszaemlékezés révén feltárt érdekes történet. A cionista mozgalom a városban teljesen ismeretlen volt, egészen addig, amíg az izraelita elemi iskolába meg nem érkezett egy új tanító, aki a fiatalok körében csendes cionista propagandába kezdett. Winkler Ernő és közte ettől kezdve titkos háború kezdődött, melyből végül a rabbi került ki győztesen. A cionista ideoló­gia továbbra is tabu maradt Nagykanizsán.39 Dr. Halpert Salamon 1903-ban Nagyszőllősön született, 1922 és 1927 között végezte tanulmányait Budapesten, 1926-ban bölcsészdoktorrá, 1927-ben rabbivá avatták. Ekkor került Tapolcára, ahol hivatását elhurcolásáig folytatta. Rendkívül színes és tevékeny egyéniség volt, a Stefánia szövetség vezetőségi tagjaként és a Krajcáregylet titkáraként jótékonysági akciókat szervezett (különösen kiemel­kedett az 1935-ös nagy tűzvész idején végzett tevékenysége). Sikerrel fejlesztette tovább a polgári leányiskolát és újra megnyittatta a korábban bezárt izraelita óvo­dát. Részt vett a település sportéletében is, vándordíját alapított, sőt versenyző­36 Lichtneckert András: Az izraelita hitközség. In.: Balatonfüred és Balatonarács története, szerk. Lichtneckert András, Veszprém, 1999. 640. p. Az idézett forrás szerint Goldstein Ezra halála után a hitközség fiát, Goldstein Árpádot választotta meg rabbinak. 37 Főbb művei: Zsidó letelepedések Európában a XVI. és XVII. században, főtekintettel Magyaror­szágra. Történeti tanulmány. Bp., Atheneum, 1893., A zsidók története, a Talmud korától napjainkig. Bp., 1908., A zsidók története Magyarországon, a mohácsi vésztől a szabadságharcig. Egyenlőség 1917-1919., A zsidók története Budapesten. Bp., 1901. 38 Magyar-zsidó lexikon, szerk. Újvári Péter, Budapest, 1929.964 p. 39Kfar Ata faluban (Izrael), 1994-ben elhangzott visszaemlékezés alapján. (V. ö. a 69. sz. dók.) 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom