Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
szese volt a bécsi Antibolsevista Comiténak is.3 A nyugodt gazdasági körülményekben érdekelt zsidó polgárok Magyarországon sem vágytak másra, mint a háború előtti rendszer visszaállítására.4 Az 1919-es őszi ellenforradalmi fordulat azonban nyomban antiszemita színezetet öltött, amit a zsidó származású személyeknek a kommün vezetői sorában betöltött nagy száma indokolt. Ez egyben ürügyül is szolgált az új rendszernek a tradicionális elit és az emancipált zsidóság által kötött társadalmi szerződés felülvizsgálatára. A kormányzótanácsban érdekes módon, nagy számban foglaltak helyet zalai születésű népbiztosok: a középiskolai tanár - egyébként mérsékelt felfogású - Kunfi Zsigmond, oktatási népbiztos Nagykanizsán, Hamburger Jenő orvos, agrárügyi népbiztos Zalaudvamokon, Landler Jenő ügyvéd, belügyi népbiztos Gelsén és Szántó Béla magántisztviselő, hadügyi népbiztos Homokkomá- romban született. Valamennyien zsidó származásúak voltak, akárcsak dr. Havas Hugó nagykanizsai ügyvéd, a direktórium városi ügyésze, akinek a belügyi népbiztos-helyettesi posztot is felajánlották, ő azonban a felkérést nem fogadta el.5 A kommün vezetői között megtalálható nagy arányú zsidó részvételről ez idáig tudományos igényű elemzés alig készült.6 Ehhez a kérdéshez adalékul szolgálhat Havas Hugónak - aki tagja volt a nagykanizsai Munka szabadkőműves páholynak is - a nagykanizsai törvényszék előtt tett vallomása. Részletesen kifejtett védekezésében előadta, hogy ő a Tanácsköztársaságnak kizárólag annak szociális tartalma és programja miatt lett a híve. Elmondta, hogy már régebb óta foglalkozott a szociális gondolat eszmetörténetével, melynek kapcsán ismerte és tanulmányozta Platon Állam c. művét, Morus Tamás Utópiáját, valamint a 19. század angol és francia filozófusait. Tanulmányozta Marx életrajzát, főleg „a kommunista tudománynak a gazdasági térre való befolyását." A kommunista ideológia elemeivel sok esetben nem értett egyet, amit szerinte az is bizonyít, hogy a kommün idején tartott tudományos előadásai alatt nem volt hajlandó ak- tuálpolitikával foglalkozni, valamint Buharin egyik propaganda könyvét ismertetni. Havas is annak a XX. század elején jelentkezett radikális mozgalomnak volt a híve, amely a társadalmi igazságosság alapján berendezkedett, új Magyarország létrehozását hirdette. Ezek a radikális gondolatok azon értelmiségi körökben fogalmazódtak meg, amelyekben jelentős volt a zsidó értelmiség aránya, s ahol egyben szellemi-politikai színtér is mutatkozott szerepvállalásukhoz. Nagy hatással voltak ezek az eszmék azokra a zsidóságukat elhagyó entellektüelekre, 3 Fejtő id. mű 190. p. 4 Karsai László: Holocaust. Budapest, 2001. 214. p. 5ZML A Nagykanizsai Ügyészség iratai, 1919 - IV -1333. 6 Fejtő id. mű 32-36. p. és Nathaniel Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943. Budapest, Bábel, 2002. 296 p., illetve Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001. 102-109. p. 8
