Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
Hosszú, keserves, szenvedéssel és megpróbáltatással teli esztendő után megérkezve, a legnagyobb boldogság, a legtisztább öröm ért, ami csak osztályrészül juthat egy anyának: megtaláltam épségben az én drága kis fiacskámat. Isten segítő kegyelme után kizárólag Polgármester Úr jóságának, nemes, emelkedett, emberszerető gondoskodásának köszönhetem őt, hiszen akkor vette kezébe az 1 hónapos csöppség sorsát, amikor a legrászorultabb, a legelhagyatottabb volt - amikor engem az urammal együtt - közvetlenül a deportálás előtt, élet és halál választómezsgyéjén váltan szállítottak a nagykanizsai kórházba. Amit akkor Polgármester Úr a mi kis fiunkért tett, több volt annál, amit abban az időben várhattunk volna. Ahelyett, hogy gettóba küldte, kiadta fiacskánkat ismerőseinek, akik azután őt Budapestre, Édesanyámékhoz vitették fel. Sőt, - utólag tudtam meg ezt is - nagy megértéssel és gyengédséggel nemcsak ruháit, de minden személyes holmiját, ágyacskáját, kocsiját, hintalovát, minden játékát vele adta. Az volt a tervem, hogy kisfiámmal együtt felkeresem Polgármester Úr, hogy megmutassam őt, aki szerencsétlenné lett életem egyetlen célja, reménysége, boldogsága és megköszönjem Polgármester Úr jóságát, segítségét. Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy kisfiámat elhozhassam; nincs fűtőanyagom, lakásomat teljesen kifosztották. így hát addig is, míg személyesen megtehetem, kérem engedje meg, hogy szívem minden hálájával köszönetét mondhassak nemes, emberséges gesztusáért. A jó Isten áldását kérem minden tervére, törekvésére. Ő segítse mindnyájukat, aki minden jócselekedetet számon tart és megjutalmaz. Ő tudja, hogy életmentés volt az, abban az időben, amikor Polgármester Úr ezért az induló parányi kis életért talán az akkori idők politikusainak szimpátiáját veszítette el az ilyen cselekedetért. Jutalmazza meg érte a Mindenható és adjon sok-sok örömet, boldogságot mindnyájunknak. Bárcsak abban az időben minden vezető helyen nemesen gondolkodó, segíteni akaró, igaz magyar lett volna, aki hatalmát arra használta volna fel, hogy - mint Polgármester Úr is tette - segítő kezet nyújtson és megmentsen egy - pusztulásra szánt, ártatlan életet; mennyivel kevesebb könny, szenvedés, soha nem múló bánat maradt volna e nagy kataklizma után. Őszinte nagyrabecsüléssel küldi köszönetét és háláját tisztelője és igaz híve 1945. XII. 10. dr. Schmidt Imréné 559
