Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
ba gyűjtése volt. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azért oldja meg maga ezt a kérdést, mert ha a németekre hagyja, azok sokkal drasztikusabban fogják azt megoldani, így tehát a magyar zsidóságnak is érdeke, hogy ne a németek hajtsák azt végre. A rendeletből az tűnt ki, hogy a zsidók további sorsa az lesz, hogy később az ország belsejébe viszik őket gettóba. /... / A zsidók táborba gyűjtését a karhatalom végezte, melynek parancsnoka Bükky rendőrkapitány volt. Az összegyűjtést ápr. 26-án hajnalban kezdték meg. Bükky erre a célra bizalmiakat rendelt be, akikhez beszédet intézett, és kioktatta őket. Én is figyelmeztettem őket, hogy kíméletesen és óvatosan járjanak el. A vidéken az összeszedést egy zászlóalj csendőr végezte. Nagykanizsára pedig a szombat- helyi rendőriskola legénységét vezényelték ki megerősítésül. Előzőleg plakátokon hívták fel a zsidókat arra, hogy lakásukat nem hagyhatják el. Ezt a plakátot a rendőrség függesztette ki A plakát a dél zalai nyomdában készült és a szedőt rendőri felügyelet alá helyezték a plakát kifüggesztéséig, nehogy annak tartalma idő előtt kiszivárogjon. Ehhez azonban már nekem közöm nem volt. A karhatalom intézte az egész összeszedést. Én ugyanaznap reggel 6 óra körül telefonáltam Hemmert főszámvevőnek, hogy jöjjön be, és készítsen elő mindent a zsidóktól átvett értékek átvétele és megőrzése végett. A rendelet értelmében ugyanis a városi adóhivatalnak kellett az értékeket átvenni és megőrizni, majd később a Nemzeti Banknak átadni. Minthogy megfelelő helyiség nem állt rendelkezésre, az értékpénztárt a városi tanácsteremben helyeztük el, melynek ajtajait lepecsételtük. A rendfenntartás és az értékek őrzését a rendőrség végezte. A zsidók összegyűjtése három napig tartott, 1944. ápr. 26-27 és 28-án. Három részletben helyezték el őket. Az egyik csoport a zsidó hitközség Fő úti székházában volt, ez kb. 500-600 főből állott. A második a kereskedelmi iskolában és a vele összekapcsolt épületekben volt elhelyezve, itt mintegy 600 fő lehetett. A harmadik csoport mintegy 600-700 főnyi vidéki zsidó a mezőgazdasági iskolában volt elhelyezve. Az én szerepem tulajdonképpen azzal, hogy kijelöltem a zsidó tábor területét, továbbá, hogy az értékeket elhelyeztem, véget ért. Mégis meg akartam győződni arról, hogy milyen a szerencsétlen sorsú zsidók elhelyezése és élelmezése. Ezért magam is be akartam menni a gyűjtőtáborba, de nem kaptam erre engedélyt. A rendelt értelmében ugyanis a táborban elhelyezett zsidók a zsidótanács elnöke útján érintkezhettek a hatóságokkal. A zsidótanács elnöke: dr. Halphen Jenő ügyvéd naponként fel is keresett engem hivatali helyiségemben egy őr kíséretében. Ő maga kért, hogy ne menjek be a táborba, mert így, hogy Ő jön ki hozzám, négy- szemközt tudjuk elintézni az ügyeket, s ez a bent lévő zsidóságnak is jobban érdeke, minthogy a tábor területére is bemenjek, mert ott nem tudunk bizalmasan beszélni. A rendelet értelmében, a gyűjtőtáborban elhelyezett zsidóknak 14 napi élelmet kellett magukkal vinni. Gondoltam, hogy szerencsétlenek nagy része nem 557
