Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
M. sz. rendeletben foglaltak alapján szíves tájékozásul tisztelettel az alábbiakat közlöm: A gazdálkodást a folyó gazdasági év végéig azon esetekben, amikor az 1600/ 1944. M. E. sz. rendelet, illetőleg az 1077/1944. F. M. sz. rendelet alapján zárgondnokot vezettek be, a zárgondnok folytatja. A zsidó bérlő helyébe ugyanis a kincstár lépett, s a kincstár a zárgondnok útján folytatja a gazdálkodást a fennállott haszonbérleti szerződésnek megfelelően. A gazdálkodás folytatására újabb zárlat foganatosításával zárgondnokot ezentúl bevezetni egyetlen esetben sem kell, még akkor sem, ha addig a gazdaság zárlat alá helyezve nem volt. A zárgondnoki kezelés a gazdasági év végével megszűnik, ha azonban az ingatlan tulajdonosa (nem zsidó haszonélvező) továbbra is kívánja a zárgondnok működését, mert személy szerint őt megfelelőnek tartja a gazdálkodásra, joga van kérni a zárgondnokot a továbbgazdálkodásra. Ez esetben azonban már az új gazdasági évtől kezdődően a volt zárgondnok annak a terhére és javára gazdálkodik, aki őt felkérte, vagyis az ingatlan tulajdonosának vagy haszonélvezőjének a javára vagy terhére. Ezt mondja ki a rendelet 13. §-ának (1) bekezdése azokkal a szavakkal, hogy „ilyen esetben a zárgondnok a kérelmező megbízottjaként jár el." Egy esetben lehetséges, amikor a zárgondnok az új gazdasági év után is a kincstár érdekében működik tovább. Ez az az eset, amikor a gazdálkodást ugyan átvette a tulajdonos, vagy az új haszonbérlő, de az élő és holt felszerelést nem lehetett az új gazdasági év kezdetén értékesíteni. Ilyen esetben a még nem értékesített ingóságok gondviselésére a zárgondnok tovább működik. Ebbéli működése azonban legfeljebb az év december hó 31. napjáig maradhat fenn. (L. 13. §. 2.) bekezdés. Ha állatállomány tekintetében áll fenn ekként továbbra is a zárgondnokság, az állatállomány kellő takarmányozására és almozására megfelelő mennyiségű takarmányt és alomszalmát is köteles a zárgondnok biztosítani. Az új gazdasági év kezdetétől a szóban lévő ingatlanokon, amelyeken eddig zsidónak bérleti, haszonélvezeti, vagy más hasonló joga volt, az ingatlan tulajdonos (nem zsidó haszonélvező) szabad rendelkezési joga áll helyre. Az ingatlan tulajdonos (nem zsidó haszonélvező) saját belátása szerint dönt abban a tekintetben, hogy maga fogja-e a gazdálkodást folytatni, vagy pedig bérbe adja az ingatlant. Ha bérbe adja az ingatlant, a bérlővel szemben szabadon állapítja meg a haszonbérleti feltételeket. Abban a reményben, hogy fentiek alapján szóba hozott kérdés zavartalanul elintéződhet, további szolgálataira mindenkor készen, kezeit csókolja: Zalaegerszeg, 1944. évi szeptember hó 6-án. olvashatatlan aláírás vm. m. kir. gazdasági felügyelő ZML Zala vármegyei Gazdasági Felügyelőség iratai, 2338/1944. 502
