Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
tikai adatok egy részének megküldése mellett kis türelmet kért a zárszámadás és a költségelőirányzat összeállításához.133 Csak a balatonfüredi ortodox anyahitközség elöljárósága mentegetőzött a késedelem miatt, mondván a keresztény hús vét miatt az állami szervektől az adatok beszerzése nem volt lehetséges.134 Az 1944. április 14-én kelt 1600/1944 ME. rendelettel megszületett a zsidók gazdasági megsemmisítésének, a kifosztás jogi eljárásának legfontosabb jogszabálya, mely a zsidók vagyonának bejelentéséről és a zár alá vételéről rendelkezett.135 Az ingóságok begyűjtése és leltározása előtt raktárhelyiségek tucatjainak kijelölésére volt szükség. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság május 30-án rendelte el a raktárak létrehozását az egész vármegye területén.136 Felhívták a figyelmet a nemesfémek, drágakövek, műkincsek, valamint a közellátás szempontjából fontos anyagok külön raktározására. Hunyadi László alispánhelyettes június 3-án kelt átiratában újólag sürgette a rendelet végrehajtását. Damay Béla kormánybiztosi megbízott, múzeumigazgató szeptember 16-án a főispánnak írott levelében már nagy szakmai szenvedéllyel sorolta a felhalmozott zalai zsidóvagyonból származó műkincsek, 18. századi intarziás bútorok leírását.137 Az ingatlanok éppúgy bejelentési kötelezettség alá estek, mint az összes ingóság, műkincsek, részvények, ékszerek. Korábban is foganatosítottak azonban ilyen jellegű diszkriminatív intézkedéseket Zala megyében is. A keszthelyi zsidó üzletek lezárására - hivatkozva a kereskedelmi miniszter rendeletére - a vármegyei alispán utasítása alapján már március 29-én sor került. A járási főszolgabíró azokat az üzleteket is lezáratta, ahol a tulajdonos házastársa volt csak zsidó. 79 üzletet zárt így be, illetve pecsételt le a községi elöljáróság. Ezt követően április 1-jén az alispán újabb rendeletével visszavonta korábbi intézkedését, s a közellátás érdekeire figyelemmel felnyittatta azokat az üzleteket, ahol hatósági jegyre vásárolható élelmiszereket árusítottak, s amelyek nem rendelkeztek nagyobb raktárkészlettel, mondván a lezárás célja az árukészletek megőrzése volt. A keszthelyi főszolgabíró alispánnak küldött jelentése szerint azonban azok az értékesebb áruraktárral rendelkező üzletek, amelyek textilt, készruhát, ékszert, műszaki cikkeket, s építőanyagokat forgalmaztak (szám szerint 31), már március végétől le voltak zárva. A keszthelyi zsidó üzletek másodízben történő lezárására már a kereskedelmi miniszter rendeletének megjelenése előtti napon sor került. A főszolgabíró ugyanis úgy ítélte 133 ZML A keszthelyi járási főszolgabíró iratai, 120/1944. 134 Magyarországi zsidó hitközségek id. mű 22. p. 1351600/1944 ME. Közli: Vértes Róbert: Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Budapest, 1977. 284-293. p. 136 ZML A keszthelyi járási főszolgabíró iratai, 4306/1944. 137 ZML Főispáni iratok, 813/1944. 46
