Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

egyik legérdekesebb eleme a zsidó földbirtokok átruházásának kérdése volt, melyek elvételének indoklása úgy szólt, hogy azokat magyar kézbe kell venni, és elsősorban a rászorulók - vagyis a szegény földművesek - részére kell belőlük juttatni. A rendelkezésünkre álló zalai dokumentumokból látható, hogy ebből alig-alig valósult meg valami. Az úri középosztály tagjai, kapcsolataikat és befolyásukat kihasználva szinte azonnal kisajátították a szőlő- és földbirtokok értékesebb állományait. Meghökkentő a rengeteg közbenjárást és intézkedést kérő levél, amit ez ügyben írtak.112 A kötetben szereplő néhány dokumentum pusztán ízelítőt ad ezekből, azzal együtt is, hogy a menekülő hivatali apparátus utolsó intézkedésével ezen iratok nagy részét megsemmisítette.

A magyarországi zsidóságra vonatkozó diszkriminációs rendelkezéseket még az állami adminisztráció, a közigazgatás jogtisztelő része is végrehajtotta, legitimálva ezzel a hatalmat. A hivatalnoki karban csak kevesen mutatták az engedetlenség valamilyen jelét. Zala megyében - tudomásunk szerint - három magas beosztású hivatali személy kényszerült elhagynia hivatalát német- és nyilasellenes felfogása miatt: Brand Sándor alispánnak 1944. április 27-én,113 Krátky István nagykanizsai polgármesternek 1944. április 4-én114 és Mikula Szigfrid, Zalaegerszeg város főjegyzőjének. (A sors vagy inkább a magyar történelem tragikus fintora, hogy az előbbi kettőt az 1950-es évek elején a kommunista hatalom súlyos retorziókkal sújtotta.) A magyar közigazgatás e célra szakosodott gépezete feltűnően „jól" teljesített, valamennyi zalai főszolgabíró a helyén maradt. A végrehajtás részletes terveit a minisztériumi apparátus dolgozta ki, s a rendeleteket a főispánok kapták meg, akik hivatali úton értesítették az alárendelt közigazgatás szerveit, a csendőrséget, a rendőrséget, a helyi képviseleteket és bizottságokat. Az alispáni és főjegyzői intézkedések körlevél formájában jutottak el a helyi köz- igazgatáshoz. Magyarország német megszállására a honi törvényhozás és adminisztráció már befejezte a magyar állampolgárok egy jól körülhatárolt részének, a magyar zsidóknak a kirekesztését a társadalomból.

Magyarország német megszállása után a hazai zsidóság sorsa végleg megpecsételődött. 1943-tól Hitler további határozott lépéseket követelt a magyar kormányzattól, a zsidókérdés megoldását illetően. A negyedszázados gyűlöletbeszéd, s a bürokratikus és törvényi antiszemitizmus támogatást kapott. Horthy Miklós kormányzó nem mondott le, az ország szuverenitása formálisan megmaradt. A miniszterek és főispánok nagy részét lecserélték, de az 1936-tól regnáló

112 Lásd 110.112. 126. sz. dokumentumok. Stemthal Bemát birtokára dr. Balogh Kálmán nyug. felsőházi tag, elnöki tanácsos és Than Károly nyug. altábornagy, budapesti lakosok nyújtották be igényüket Zalaszentmihály község földigénylőinek mellőzésével. (ZML Főispáni iratok, 967/1942.) Gross Károly földbérleteit vitéz Bánky Bertalan ezredes igényelte, (u.o. 1250/1945.) Az értékes erdőállományok mind állami tulajdonba kerültek.

1,3 Zalai életrajzi lexikon. Zalaegerszeg, 1997.38. p.

114 Kanizsai enciklopédia, szerk. Rikli Ferenc, Nagykanizsa, 1999.190. p.

43