Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

ről beszél akkor, amikor a németeknek csupán egyetlen céljuk volt, hogy Magyarország minden katonai erejét felhasználva, időt nyerjenek. Mind Hegedűs, mind Teleki magát nemzeti szelleműnek nevezte, és ebben szilárdan hittek is, de a valós nemzeti szempontok felismerése nélkül. E téveszme eredményezte aztán, hogy a válságos időkben tovább radikalizálódtak és sodródtak a szélsőjobboldal irányába. Világnézetük neveltetésükből fakadt, az úri szemlélet kötelékein - melyek közül az antiszemitizmus az egyik volt - átlépni soha nem tudtak.88 Ilyen volt a régi, nemesi eredetű sérelmi politizálás is, amely szerint a történelmi osztályok privilégiumait ért bármilyen támadás azonos a nemzetet ért sérelemmel. Ebből következett, hogy a polgárosodó zsidóságban ellenséget láttak, mert annak felemelkedő tagjai egy „betolakodókból lett alternatív uralkodó osztály"89 képét vetítették elő. Ezt a kirekesztő, pozícióféltő, negatív attitűdöt legitimálta az a gondolat, hogy mindez a magyar faj lehetőségeinek biztosítását és erősítését szolgálja, ugyanis a nemzet gazdasági és társadalmi problémái a zsidóság rovására megoldhatók. Hegedűs és Teleki ezt a típust testesítette meg, és a hasonló elveket képviselő személyek egyre inkább előtérbe kerültek a kritikus politikai időszakokban. Közéjük tartozott a dokumentumok között idézett Fangler Béla zalabak- sai nemzetgyűlési képviselő is, aki már 1920-ban a numerus clausus kiegészítéseként zsidókataszter felállításáról és gazdasági árjásításról szóló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben.90

A megyéről alkotott képet tovább árnyalja az ott élő parasztság szemlélete. A földműves parasztságnak a vázolt nemesi gyökerű, úri mentalitáshoz hasonló archaikus világát nem kell bizonyítani. Számukra a zsidó mindig idegen maradt, mint ahogy minden jövevény. De vajon ez mennyire jelentett ellenséges közhangulatot? Ezt igazolja egy szomorú példa, a tapolcai pogrom, amely nem volt minden előzmény nélküli eset Zala megyében. 1883-ban, Istóczy Győző antiszemita propagandájának hatására, valamint a szomszédos Vas és Somogy megyék zsidóellenes zavargásai nyomán Zalában rendkívül súlyos helyzet alakult ki. Nagykanizsát leszámítva - ahol a helyben állomásozó katonaság a rendet fenntartotta - a megye csaknem valamennyi településén pogromhangulat uralkodott. 1883.

NÉP 1933-1936 közötti dokumentumaiban jelennek meg. Vonyó József: Diktatúra - olasz mintára. A Gömbös-csoport az államról az 1930-as évek első felében. In.: Vonyó József: Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus (Tanulmányok). Pécs, 2001. 54-55. p.

^Teleki antiszemita világnézete már első világháborús naplójából is jól látható. Lásd Káli Csaba: Teleki Béla első világháborús hadinaplója In.: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 36/1. szerk. Molnár András, Zalaegerszeg, 1995. 277. p. Ez nemcsak őt, hanem arisztokrata környezetét- rokonságát is mélyen áthatotta, stílusát a következő egyszerű levélrészlet jól jellemzi: „A napokban megnéztem a Burgtheatert. Gyönyörű szép darab, csak kár, hogy minden szereplője zsidó. Ettől eltekintve rettentően tetszett." írta feleségének egy ismerőse Bécsből. (T. B. személyi iratai, sz. n.)

89 Idézet Karády Viktortól: Önazonosítás, sorsválasztás. Budapest, 2001. 46. p.

90 Ungvári Tamás: A „zsidókérdés" Magyarországon. Bp., Akadémiai, 1999.143. p.

35