Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

lála után foglalta el a főispáni széket, s tisztét egészen 1944 október végéig megtarthatta. Mivel az egyre jobbra tolódó kormányzati politikával folyamatosan azonosulni tudott, pozíciójában minden esetben újra megerősítették. Teleki lojalitásának és szervilizmusának mélységéről 1944 nyarán tett intézkedései tanúskodnak. Az országban - a német háborús vereségek nyomán - fellépő feszültség gyengítette azokat a politikai erőket, amelyek a németek melletti végső kitartásra buzdítottak. Utóbbiak közé tartozott Teleki is, aki 1944 májusában a Zala megyei közgyűlés ülésén a következőket mondta: „A bolsevista szláv tengerben, amely hazánkat északról és délről fenyegeti, a magyarság a németséggel együtt kell, hogy küzdjön. A bolsevista veszély közeledése a magyar-német sorsközösség tudatát minden gondolkodó magyarban el kell, hogy mélyítse. A közös veszedelem tudata közös védekezésre és ennélfogva, fokozott bajtársi együttműködésre kell, hogy vezessen." A Kállay-kormány angolszász kapcsolatfelvételét és békekötési tapogatózását a „zsidóság, a szociáldemokrácia és a liberalizmus" eredményének tudta be és üdvözölte a német megszállást (!), mint az ország megmentésének eszközét.85 Ebben a nehéz helyzetben Teleki úgy érezte, hogy az országban jó példával jár elől, ha sikeresen valósítja meg a különböző jobboldali pártok egységét saját hatósági területén, Zala vármegyében. Ezért hívta össze 1944. június 21-én a megye három jobboldali pártjának vezetőit egy megbeszélésre. Az ülésen részt vettek a Magyar Élet Pártja (melynek Teleki volt a zalai elnöke), az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja és a Nemzeti Szocialista Párt képviselői, és „az uralkodó nemzeti szocialista koreszme szellemében" Pártközi Intéző Bizottságot hoztak létre, melynek elnökéül az előterjesztő főispánt választották meg.86 A korábban még Teleki által is ellenőrzött és üldözött nyilasoktól a kormánypárt nevében Komiss Elemér országgyűlési képviselő kért bocsánatot, „a múltban velük szemben tanúsított ellenséges magatartásért."

Miként a szélsőjobboldal vezető politikusait, a kritikus időkben Teleki Bélát is a valóságtól való teljes elrugaszkodás jellemezte. Úgy érezte, hogy az ország csak akkor kerülheti el a katasztrófát, ha megvalósul a „lelki egység a mostani sorsdöntő időben".87 A németekkel való bajtársiasságról és testvéri együttműködésnem engedett keresetének, meggazdagodásának eredménye abban nyilvánult meg, hogy a tőkegyűjtés következtében fiaikat és hitsorsosaikat a jobb pályákra ültették és a tanulni vágyó magyar gazda- ifjak más pályákon való érvényesülésének útját állták."

85 ZML Zala Vármegye törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyve, 1944. május 11.

80 ZML A Zala megyei Pártközi Intéző Bizottság iratai, 1944. A kérdésről lásd részletesen Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán. In.: Századok. 1964/5-6. sz. 1188-1195. p.

87 A „lelki egység" létrejötte visszatérő gondolata a főispánnak, korábbi beszédeiben is gyakran tért ki erre. Ld. idézett beszéd 1939. március 24-n: „A lelki egység kialakításának útjában, meggyőződésem szerint, legfőképpen egy akadály áll, éspedig a liberális, szabadkőműves, zsidó szemlélet és mentalitás." Ez egyébként a fajvédőknek is az egyik fontos gondolata mindvégig. Legmarkánsabban és következetesebben Gömbös és munkatársai (Marton és főként Béldi Béla) írásaiban, beszédeiben, a

34