Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
megsértését látták. Hasonlítsuk össze ezt azzal a tevékenységgel, amely a zsidó közösség körében a mindennapi megélhetést biztosította, a kereskedői-üzleti élettel. A zsidó „ügyeskedés, gazdasági machináció" stb. nem más, mint amit például napjaink Magyarországán minden vállalkozó, vagy üzletember csinál. A régi nemesi szemlélet ettől idegenkedett, bizalmatlanul kezelte azt. Ez utóbbi a háborús időkben még jobban feléledt és erőre kapott, megjelent benne a nemzet megmentőjének küldetéstudata és az ellenségkép. Az 1919-20-as és 1940-es évek bírósági pereiben gyakran olvasható vádként fogalmazódott meg a zsidók által elkövetett árdrágítás és lánckereskedelem, melyek azonban a piacgazdaságban megszokott cselekvési formák. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a mentalitás mellett ugyanolyan fontos a szakértelem is, „a tőkeracionalizálás, hitelszerzés és gyümölcsöztetés, pénzkezelés" stb. műveleteiben való járatosság, hogy a konkrét termelői szakértelemről ne is beszéljünk.73 Ezzel szemben álltak a „keresztény társadalom" egyes rétegeinek évszázados, archaikus vonásokat őrző beidegződései, amire példát szolgáltatott az itt bemutatott fegyelmi ügy is.74 A másik eset egy birtokos család történetét idézi fel: a Korniss családnak az első világháború előtt 1000 holdas birtoka volt, melynek egy részét a háború kitörésekor eladták, a pénzt hadikölcsönbe fektették, ami természetesen elúszott. A család két férfi tagja is részt vett a háborúban, mindketten hadirokkantként tértek vissza. Egyikük, 1937-ben fiai katonai iskolában való neveltetéséhez segélyért, illetve ösztöndíjért folyamadott a főispánhoz, az alábbi sorok kíséretében: „Mi, hazafias érzelmünk végett egészségünket és vagyonunk 50%-t tettük le a haza oltárára és ellenszolgáltatásul csupán annyit kérünk, adja meg a Főméltóságú Úr kegyelmi úton azt a lehetőséget, hogy a családunk azon ága, amelyik a legjobban rászorul, fiait janicsároknak neveltethesse és ne kelljen belőlük tanon- cot vagy kereskedőt nevelni."75 Évszázados nemesi szemlélet köszön vissza a szövegből, a katonai erő kultusza, ugyanakkor a fizikai munka és a tanulással megszerzett szakértelem megvetése. A két kulturális identitás elkülönülésének léteztek bizonyos intézményes formái is. Ilyen volt például a Horthy alapította vitézi rend, amelynek zsidók nem lehettek a tagjai, sőt amikor Bosnyák Géza volt főispán fia, Bosnyák Andor feleségül vette a zsidó Stemthal Eugéniát, a vitézi rendből is ki kellett lépnie. Ez a szemlélet jellemezte tehát a zalai úri középosztály világnézetét, amely a keresz73 Karády V. id. mű (Zsidóság, modernizáció, polgárosodás) 87-89. p. 74V.ö. Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem In.: Történelmi szemle 1982/3. 373-403. p. A szerző utal rá, hogy a magyar nemesség idegenkedését a kereskedői-üzleti szellemtől a 20. század elején megfelelő ideológiai köntösbe is burkolták, mely szerint az mindig „idegen a magyar ember (értsd nemes) jellemétől". Illetve a másik oldalon, a zsidó pragmatizmusra lásd Karády id. mű (Zsidóság, modernizáció, polgárosodás) 89-92. p. 75 ZML Főispáni bizalmas iratok, 36/1937. 31
