Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
Annak idején, amikor a numerus claususra vonatkozó törvényt meghozta a nemzetgyűlés, az volt a szándék és a törekvés, hogy a magyar intelligencia érdekében történjenek meg ezek a lépések, és hogy az intellektuális pályákról kiszorítva a zsidóságot, a keresztény értelmiségnek hely adassák. Ez a cél és ez az eredmény csak kis részben valósíttatott meg, hiszen az egyetemeken soha nem szállott a zsidó hallgatók száma a 8 % alá és nagyon sokszor 10-12-15 %-ra is felment, tehát az a remény, amelyet a numerus clausushoz fűztünk, nem következett be az egyetemeken, nem következett be az értelmiségi pályákon sem. Tudjuk jól, hogy ma is a magánorvosi karban 50 %-on felül van a zsidóság arányszáma. Ha azonban mégis volt eredménye a numerus claususnak, amilyen arányban sikerült visszatartani az intellektuális pályákról a zsidóságot, éppen olyan arányban kényszerült a zsidóság a kereskedelmi és ipari pályákra átmenni. (Rupert Rezső: Hol éljen meg? Mindenünnen elűzik őket! Szadizmus! Farkas István: Ezek keresztények? Zaj. Rupert Rezső: Szégyenletes! Nem lehet a magyar parlamentben ilyeneket mondani!) Okszerűen és helyesen helyezkedett tehát el a zsidóság a kereskedelemben és az iparban. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha ez így volt a numerus clausus után, mennyivel inkább így lesz ennek a javaslatnak következményeképpen, (Farkas István: Barbarizmus! És kereszténynek mondják magukat! Zaj.) amikor a zsidók arányszámát megállapítjuk a magántisztviselőkre nézve, amikor megállapítjuk az intellektuális pályákra nézve, (Farkas István: Kegyetlen embervadászat!) ámde a sorompót ugyanakkor a kereskedelem és az ipar felé nem húzzuk le. Ennek eredménye az lesz, hogy azok az emberek, akik talán nem nagy százalékban, de mégis kényszeríttetnek arra, hogy az intellektuális pályákról elmenjenek, (Farkas István: Kenyéririgység! Csúnya, önző, materi- alisztikus kenyéririgység!) nagyobb tőkével, nagyobb beidegzettségével a gazdasági múltnak, átmennek a kereskedelemre és az iparra és az ott lévő nagyon csekély keresztény önálló erőket meg fogják fojtani. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Legyünk teljesen tisztában azzal, hogy e törvényjavaslat után mi hiába pártoljuk a Baross Szövetséget,94 (Rupert Rezső: Ön hiába pártol bármit!) akármilyen megmozdulásokat szervezhetünk, (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) akármilyen díszszemléket rendezhetünk a Baross Szövetség, a keresztény kereskedelem érdekében, ott van mindenki, aki közéleti ember Magyarországon, ha utána hozunk egy törvényjavaslatot, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) amelyben valósággal kivégezzük a keresztény egyesületet, a keresztény ipart. (Rupert Rezső: Nem igaz! Minden tisztességes keresztény kereskedő megél a maga lábán!) Nézze, kedves Rupert képviselő úr, én nem tudom, hogy önt mennyiben érdekli ez a javaslat. (Derültség és zaj a jobboldalon. Rupert Rezső: Zsidók barátja! Egyébbel sem lehetett látni, mint zsidóval! Zsidó fiatalemberekkel lakott együtt.) Amikor tehát a kormány elhatározta magát 94 A Baross Szövetség a keresztény kereskedőket tömörítő befolyásos egyesület volt. 260
