Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
mán nyitott, a szórakozást, a művelődést és a társas együttlétet biztosító egyesületek (a Kaszinó 4000 kötetes könyvtárral és 30-40 újsággal, folyóirattal rendelkezett) a századfordulóra zárt elitklubokká váltak, ráadásul tagjaik felekezet szerint is elkülönültek egymástól. Az elkülönülés más szempont szerint is érvényesült, ugyanis külön egyesületet hoztak létre a város földművesei is, az 1870-ben alapított Kiskanizsai Polgári Olvasókört. A jótékonysági szervezetek alapításában is a felekezeti szempontok játszottak szerepet: az Izraelita Jótékony Nőegyletet 1843-ban, a Keresztény Jótékony Nőegyletet pedig 1885-ben alapították (igaz az utóbbiba több zsidó nő is felvételt nyert). A két egyesület alapításának időeltolódása mutatja azt a különbséget, amellyel a zsidóság előbbre járt a polgárosodás és a vagyonosodás terén Nagykanizsán a 19. században, hiszen e szervezetek működésének költségeit kizárólag a jómódú polgárság adományaiból fedezték. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Nagykanizsánál kevésbé polgárosultabb Zalaegerszegen a legtekintélyesebb jótékony nőegyletet - amely 1902-ben alakult és 1925-ben 550 tagot számlált - tulajdonképpen izraelita jótékony nőegyletnek tekinthetjük.46 E mellett további négy zsidó alapítású egylet gondoskodott a jótékonykodásról: az 1901-ben alakult és 216 főt számláló Hanuka egyesület, az 1888-ban alakult 250 tagú Kenyéregylet és az 1884-ben alakult, betegsegélyezéssel foglalkozó, 126 tagú Maskil-el-dal Egylet. A hitközség fenntartásában működött az 1800-ban alakult és 234 taggal működő Chevra Kadisa egyesület. A zsidóság egyéb szakmai szervezetekben is részt vett. Ilyen volt például az 1884-ben alakult Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör (220 tag), mely a kereskedelem fejlesztését tűzte ki célul. A zsidó hitközség vezetői közül sokan vállaltak különböző társadalmi funkciókat. Közülük is kiemelkedett Boschán Gyula, aki 1929-ig volt hitközségi elnök, titkára, majd tiszteletbeli elnöke a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamarának, s évtizedekig vezette a Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet is. Boschán Gyula társadalmi elfogadottságát jelezte, hogy a keresztény-konzervatív fellegvárnak számító Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ügyészi tisztét is betöltötte.47 A zsidóság elhelyezkedése Zala megye társadalmában sok szempontból hasonlított az országos helyzethez. A megye társadalmi elitje a következő csoportokból tevődött össze: Legnagyobb befolyással a régi zalai nemesi családok leszármazottai bírtak, akiknek egy része továbbra is néhány százholdas birtokán gazdálkodott, vagy ennek híján hivatalnoki, tisztviselői pályára lépett. Élükön a hagyományos agrárius elit, az ezerholdas birtokosok csoportja állt. Őket a megye főispánjai révén szemléltethetjük legjobban. Tarányi Ferenc (1922-1926) 3000 holdas nyírlaki és Teleki Béla (1936-1944) 6000 holdas pölöskei birtokával kiemel46 Ld. az 55. sz. dók. bejegyzését a nőegylet vezetőségéről és tisztviselőiről. 47 Az egyesületnek Boschán Gyulán kívül egyetlen zsidó tagja volt, Hűvös Salamon botfai földbirtokos. 20
