Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből

A műsor után kiürített nagyteremben csakhamar megkezdődött a tánc, ami­hez Horváth Rezső, a kitűnő prímás húzta a talp alá valót. A megnyitó táncot a „Szegény embernek, szegény a sors..." dallamára a következő párok nyitották meg: Rosenfeldné - Kállay Tibor Kállay Tibomé - Weisz Ernő Keglevich Ilona grófnő - dr. Balla Sabján Gyuláné - Widder Sándor Weiser Jánosné - Sabján Gyula Balla Jánosné - Weisz László Weisz Emőné - Balog Dezső. A tánc a legvidámabb, meleg, fesztelen hangulatban reggelig tartott. Zalai Közlöny, 1928. február 14. 52. Nagykanizsa, 1928. március 2. Móra Ferenc és Pécsi Blanka vendégszereplése a Nagykanizsai Izraelita Leányegyesület kultúrestjén Pécsi Blanka és Móra Ferenc kultúrestje Nagykanizsán Nagykanizsa, 1928. március 2. Kultúrünnep volt a csütörtöki este Nagykanizsának. Az volt legalábbis annak az ötödfélszáz embernek, kiknek díszes sokasága erre az estére teljesen megtöl­tötte a kanizsai színház nézőterét. Csendben, hangzatos ígéretek nélkül előkészí­tett esemény volt. Csak két név, csak két ember, két nagy magyar művész neve volt a vonzóerő, ami a vidék csendjébe temetett kulturális érdeklődésnek, kani­zsai szemmel igen örömteli, mert ritkán mozduló energiáit szabadította fel erre az estére. Pécsi Blankáé volt az egyik név és Móra Ferencé a másik. Pécsi Blanka, a Magyar Színház művésznője, a magyar drámai színjátszás büsz­kesége, Ady, Babits, Szép Ernő, Kosztolányi, Petőfi, Kiss József mellé szegődött valóban kongeniális69 művész társnak, költeményeik előadásával. A legnagyobb 69 Hasonló tehetségű. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom