Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből

A „bánatos Ámor" kép megint Schwarz Bözsi szavalatával érdemelte ki a sok tapsot. Utána a „Modem Olympost" láttuk, a mitológia isteneit a parkett frakkos, estélyi ruhás, jazz-band-es forgatagában, az előbbi olymposi szereplőkkel.

A tánc revü 14 száma közben a szemlélő egyik ámulatból a másikba esett. Csupa ragyogó, ötletes, fővárosi színpadok ízléséről tanúskodó toalett, csupa ragyogó szépség, fiatalság, életkedv volt mindegyik, külön-külön is, de főként együttesen: koreográfiái élmény. Az angol táncot Grosz Editke csupa sikerrel lejtette. Az elegancia és temperamentum találkozott Lehr Lili és Aczél László spanyol tangójában. Egyik legbájosabb, kosztümben is legeredetibb jelenet volt Berényi Zsuzsi sáska-tánca, Bród Magda brillírozott az angol kettősben, nem csak kedves angol sanzonjával, hanem táncával is, partnerével, Aczél Lászlóval együtt egyik fénypontja volt az estének. Gyönyörű, meglepően sikeres volt Breiner Bözsi strucc- kosztümje. A velencei éj jelenetét a kitűnő táncos Feketéné Kosztelitz Bözsi vitte sikerre, Kaufmann Jenő meleg, szép tenorján énekelt melódiája kíséretében. Schwarz Böske klasszikus valcer-fantáziája kosztümben, táncban csodálatosan szép, az elsők közül való volt. Őszinte, meleg sikere volt Weltner Simonnénak, közvetlenül, kellemesen előadott énekszámaival. Festői volt a virágkosár jelenet, melynek kosztümjei külön tapsot kaptak. Ebben Kisfaludi Aladámé hajlékony, tisztán csengő, finom technikai készségű hangja és Berényi Magda, Bencze Magda, Lehr Lili, Pollák Margit táncai vívtak ki igen sok tapsot. Szenzációs volt Holczer Ellinek művészi szemüvegen át is értékes tűz pantomin táncjelenete. Berényi Zsuzsi és Aczél György elegáns modem táncai után egy nagyon hatásos irredenta jelenet következett: Magyarország virágai. A transzpanens magyar térkép megtapsolt csoportjából Radnai Jenőné lelkes szavalata, Kosztelitz Bözsi, Stern Ilus, Barta Rózsi, Fahn Margit virág kreációi kitűnőek voltak. Az irredenta költemény szerzőjét, Pollák Sándort (aki a mulatság „Revü Újság"-ját csinálta) viharos tapssal hívta a lámpák elé. Az összes szereplők csoport-fináléja, majd egy, a keretet bezáró szám után a műsor véget ért.

Külön kell megemlékezni a beszámoló keretében Rosenfeld Józsefnéről, az Izr. Nőegylet áldott lelkű elnöknőjéről, aki spiritus rectora volt az egész, pompásan sikerült, s a jótékonyságnak igen szép eredményt juttatott mulatságnak. A rendezés munkáját dr. Balla Jánosné és Weisz Ernőné lankadatlan agilitással, gondossággal végezték. Igen nagy segítségükre volt ebben Szabó István, aki páratlan ízlésével és hozzáértésével a táncok betanítása és a kosztümök megtervezése körül pótolhatatlan szolgálatot tett. A zongora kíséretet finoman, gondos precizitással özv. Goldschmied Károlyné látta el.

200