Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből

garancia arra, hogy a keresztény párt jól választotta meg a jelöltjét. Vannak váro­sunkban okosabb, diplomásabb emberek is Ujvárynál. De olyan, aki egyéniségé­vel jobban át tudná hidalni ama ellentéteket, melyek folyton pártoskodásra csábí­tanak, aligha van még egy. A kereszténység jelöltje tehát Ujváry Géza. Ezért nem tart velünk a zsidóság. Nekik mások az érdekeik. Közülünk azonban még sokan akarnak a régi recept szerint dolgozni, amivel ellenségeink malmára hajtják a vizet. Mit törődnek ők azzal, hogy abban a malomban a maceszhez őrlik a lisztet és nem a Krisztus tes­téhez. Turáni átok, te sötét turáni átok, mikor szabadulunk meg már tőled? Keresztények! Magyarok! Ne hagyjuk magunkat félrevezetni. Akárki akármit mond, csak az legyen a feleletünk: Éljen Ujváry Géza! Éljen a keresztény Magyar- ország!25 hj. Zalai Közlöny 1920. január 14. 8. Budapest, 1920. március 26. Részlet Fangler Béla26 zalabaksai képviselőnek, az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzéséről szóló törvényjavaslat vitájában elmondott parlamenti beszédéből „De ha a pénzügyminiszter úr nem ad alkalmat és módot arra, hogy a pénz­ügyi javaslatok beterjesztésével a pénzügyi helyzetet másképp oldhassuk meg, akkor vizsgálnunk kell a mostani törvényjavaslatot, hogy a pénzügyi és államjogi szempontból megfelel-e az ország mai helyzetének. Jobb szerettem volna ugyan, 25 A választáson a nagykanizsai kerület mandátumát Ujváry Géza nyerte el, Karlovics József kisgaz­da és Krátky István városi főjegyző, későbbi polgármester, mérsékelt konzervatív jelöltekkel szemben. 26 Fangler Béla Zala megyei család sarja, tisztviselő, mandátuma megszerzése előtt árvaszéki ülnök volt. A Tanácsköztársaság idején részt vett egy elvetélt ellenforradalmi megmozdulásban Alsólend- ván. A bolsevik hatóságok ezért letartóztatták és Budapestre szállították, ahol először halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönre ítélték. A kommün bukása után szabadult. Nézeteit antiszemi­tizmus és harcos katolicizmus jellemezte már a kampány során is. Az 1922-es választásokon ismét in­dult a szomszédos zalaszentgróti választókerületben, akkor azonban már kudarcot vallott. Felekezeti izgatás miatt indult ellene eljárás, de nem antiszemita, hanem a protestánsok ellen mondott beszédei miatt. Az eljárást választási veresége után ejtették, a továbbiakban a zalaegerszegi városi közgyűlés tagjaként politizált. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom