’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)
Zalaegerszegi járás
Fersztl István Budapest 1931. február 2. Anyja neve Fersztl Katalin. Foglalkozása MÁV fűtőház szakmestere. Tagja volt a MÁV fűtőház munkástanácsának. Ficsor József Újkígyós 1922. [?] Anyja nevejancsó Hona. Foglalkozása pincér. Tagja volt a Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Fincza Ferencné Zalalövő 1919. [?] Anyja neve Somogyi Mária. Foglalkozása statisztikus. Tagja volt a Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Fodor István Homokkomárom 1905. szeptember 6. Anyja neve Pleyer Róza. Foglalkozása gépkocsivezető. Az AKOV munkástanácsának alakuló ülésén a jelölőbizottság elnöke volt, tagja lett a munkástanácsnak.150 A forradalom leverése után munkahelyéről elbocsátották, jogosítványát bevonták. 1995. április 21-én elhunyt. Fogarasi György Felsőrajk 1900. [?] Anyja neve Molnár Ágnes. Foglalkozása [?] Tagja volt a Tejipari Vállalat munkástanácsának. Földszin János ifj. Kispest 1936. március 10. Anyja neve Kálmán Ilona. Foglalkozása ruhagyári dolgozó. Tagja volt a nemzetőrségnek. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Földszin János Kispest 1910. december 17. Anyja neve Spanga Mária. Foglalkozása ruhagyári munkás. Tagja volt a gyár munkástanácsának és a városi nemzetőrségnek. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Fújsz György Berzence 1929. [?] Anyja neve Müller Teréz. Foglalkozása [?] Részt vett a zalaegerszegi tüntetéseken, a szovjet emlékmű és a Hamburger szobor ledöntésében. Tagja volt az Állatforgalmi Vállalat munkástanácsának. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Fülöp István Istvánháza 1925. [?] Anyja neve Fekete Mária. Foglalkozása vízvezeték-szerelő. Tagja volt az Építőipari Vállalat munkástanácsának. Fülöp István Megyehíd 1913. május 10. Anyja neve Antal Anna. A kőszegi Tanítóképzőben 1934-ben szerzett képesítést. 1937-ben tanítóként kezdett dolgozni Bejc- gyertyános községben. 1943-ban került Zalaegerszegre, ahol a Téli Gazdasági Iskolában tanított, majd két év múlva 1945 őszén az általa létrehozott Zalai Táj- és Népkutató Munkaközösség vezetője lett. Mivel 1950-ben megszűnt a Munkaközösség, újra tanítani kezdett, előbb az Ady Endre, majd a Dózsa György Általános Iskolában. 1951-től a Zala Megyei Levéltár munkatársa lett, majd 1953-ban a Megyei könyvtár vezetésével bízták meg. Tagja volt az 1956. október 28-án megalakult Zala Megyei Nemzeti Bizottságnak. Október 30-án részt vett Győrben, a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. November 1-jén, mint a Nemzeti Parasztpárt képviselője tagja lett az újjáalakult Zala Megyei Forradalmi Tanácsnak. A forradalom leverése után 1957. január 25-én állásából elbocsátották, mert „az ellenforradalom időszakában súlyosan kifogásolható tevékenységet fejtett ki.”151 A forradalom leverése után a Zala130 Zalai Hírlap 1957. január 6., ZML IV. 433. 5965. 1956-os adatlapok gyűjteménye. 151 ZML Zala Megyei Tanács vb titkárság iratai 134-2/1957. 58
