’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)

Zalaegerszegi járás

Délelőtt Török Lajos, a Megyei Tanács elnökének kezdeményezésére szűk körű megbeszélést tartottak a Városi Forradalmi Bizottság, a Megyei Tanács, a megyei és járási pártbizottságok és a városban lévő fegyveres testületek vezetői. Megállapodtak abban, hogy délután 5 órára meghívják a megyében lévő városok, járások képviselőit a Megyei Forradalmi Tanács alakuló ülésére. A tanácskozásra 6 óra körül meg is ér­keztek a küldöttek. Az ülést Varga Ferenc nyitotta meg. Röviden vázolta a megalakí­tandó bizottság feladatait. Török Lajos felszólalásában egyik legfontosabb feladatnak a város rendjének fenntartását tekintette, majd a következőket tette hozzá: „...több dolog van, amit el akarok mondani. Egyik, ami szükséges és több vita tárgyát képez­te, hogy nálunk ez forradalmi tett volt és még az is. Bizony forradalmi tett, akárhogy nézzük is.”59 A küldöttek tájékoztatást kértek a megye állapotáról. A községek kép­viselői elmondták, hogy a feldühödött lakosság sok helyen elégette a gyűlölt begyűj­tési iratokat, káderlapokat, feldúlták a községi könyvtárakat s a propaganda-kiadvá­nyok mellet áldozatul estek értékes könyvek is. Ennek hallatára Fülöp István a Megyei Könyvtár vezetője arra kérte a jelenlévőket, akadályozzák meg a további pusztítást. Ezzel a javaslattal egyet is értettek és a következő napon távmondatban utasították a Járási Tanácsokat, hogy gondoskodjanak az állomány védelméről.60 Hosszas tárgyalások után kimondták az ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottság meg­alakulását. Elnöknek Farkas Béla lovászi bányamérnököt, helyettes elnöknek Török Lajost választották.61 A titkár Pék József lett, aki november 2-ig, a Városi Forradalmi Bizottság elnökségének újraválasztásáig a közigazgatás két legfontosabb szervezeté­nek — a városi és a megyei forradalmi testületnek — volt a titkára. Irányította a lakosság ellátásának folyamatosságát. Felkérte az üzemi munkástanácsokat, hogy ahol sztráj­kolnak, ott vegyék fel a munkát. Az ülésen többen javasolták, hogy a nemzeti bizott­ság szervezze meg a honvédség-rendőrség-polgári lakosság közös járőrszolgálatát, „hogy a belső vérontást megakadályozzuk”. A megye dolgozóihoz 5 pontban fogalmazták meg felhívásukat, és 15 pontos kö­veteléssel fordultak a kormányhoz. A követelések forradalmi jellegét tükrözte, hogy többpártrendszert, szabad választásokat, a szovjet csapatok kivonását, szólás és saj­tószabadságot kívántak. A járások képviselői saját régiójukat érintő javaslataikat fo­galmazták meg. A lovászi küldöttek az uránbányászat magyar kézbe vételét tartották a legfontosabbnak. A bizottság határozatait falragaszokon, röplapokon ismertették a város lakosságával. 59 ZML XXV. 19. ZMB B 799/1957. Pék József és társai pere. 60 ZML XXV. 19. ZMB B 799/1957. Pék József és társai pere. 61 ZML XXV. 19. ZMB B 799/1957. Pék József és társai pere. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom