’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára I. - Zalai gyűjtemény 57/1 (Zalaegerszeg, 2004)
Bevezető
BEVEZETŐ Az 1956-os magyar forradalom Zala megyei eseményeinek feltárása 1991-ben kezdődött a Zala Megyei Levéltárban. Kutatómunkánk eredményeként 1996-ban megjelent az ’56 Zalában c. dokumentumkötet. A dokumentum-gyűjtemény jellegénél fogva nem tartalmazza, és nem tartalmazhatja az egész megyére kiterjedően a forradalom eseményeit, csupán annak fő, illetve jelentősebb mozzanatait. Jelen munkánkban a megye településein Mikor történt? és a Mi történté kérdéseire kerestük a választ. A kronológia időhatára 1956 októberének eleje, és 1957 januárja között a közvetlen forradalmi és az azzal szervesen összefüggő eseményekre terjed ki. Az egyes községekre, városokra vonatkozó adatok a járások, azon belül az egyes települések betűrendjében követik egymást úgy, hogy a székhely mindig az adott járás első településeként kerül tárgyalásra. A megyének 1956-ban 261 települése volt, 27 községről nincs adatunk, ami nem jelenti azt, hogy ezekben nem történt említésre méltó esemény. A rendelkezésre álló források ennek feltárására nem adtak lehetőséget. Ezen falvak egy része egy-egy nagyobb város vagy járási székhely közveden szomszédságában van (ma már közigazgatásilag is a nagyobb település része) pl. Pózva, Zalabesenyő, Lentikápolna, Lentiszombathely. Ezen településeken élők a közvetlen szomszédságukban történt események részesei voltak. A kronológia felépítésekor a szigorú időrend megjelölésétől csak abban az esetben tértünk el, ha a pontos dátumot nem tudtuk megállapítani. Abban az esetben az október eleje, vége stb. megjelölést használtuk. Az események tárgyalásakor figyelembe vettük a visszaemlékezők kritikai megjegyzéseit, alak felhívták figyelmünket az adatok pontatlanságára, a tények eltorzítására, hiszen a perekben nem egyszer a személyes sértettség, vagy alkalmanként bosszú befolyásolta a tanúk vallomásait. Ilyen esetben korrigáltuk a vallomások jelentéstartalmát, ezt minden esetben jegyzetben rögzítettük. A források ismeretében tudjuk, hogy adataink nem minden esetben pontosak. Ugyanarról az eseményről, személyről a különböző források ellentmondó adatokat közölnek. Azt is tudjuk, hogy a vallomások olyan fizikai és lelki állapotban születtek, hogy azok valóságtartalma sok esetben kétségbe vonható. A különböző források összevetésével igyekeztünk korrigálni e hibákat. Jól tudjuk, hogy az olvasó számára egy adattár száraznak és unalmasnak tűnhet, de meggyőződésünk, hogy a forradalom megyei valós történéseinek megismeréséhez alapvető segítséget ad. Az egyes települések forradalmi történéseinek felsorolása után a személyi adattárban szerepelnek azok, akik a helyi eseményekben aktívan részt vettek. Az adattár a legfontosabb életrajzi adatokat tartalmazza, a forradalomban vállalat részvétel mikéntjét. Amennyiben a megtorlás formális áldozatává is váltak, úgy azt minden esetben az életrajz végén közöljük, (rendőri felügyelet, közbiztonsági őrizet — internálás — bíró5
