„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)

Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848

lőtt bírói ítélettel elmarasztatott volna, követi megbízásának teljesítésétől a kormány által tiltatik. Alaputasítások 3. pontja utolsó cikkelyében a megyei rendek országgyűlési követ urak által világosan kifejezni határozták már azt, hogy a felségsértés esetét, melyben a hazai törvények rögtöni befogatást rendelnek, egyenesen kivéve, semmi egyéb efféle pörökben a bírói elmarasztás előtt polgári javainak gyakorlásában, s így hivatal vagy követség viselésében senkit gátolni ne lehessen, a jelen királyi rendelet pedig nemcsak a Hármaskönyv I. részének 9. cikkelyével egyenesen ellenkezik, hanem ezáltal magának az egész nemzetnek képviselői rendszere is felforgattatik, minthogy ha egyedül a kormánytól függhet az, hogy az általa a kormányi rendeletek ellen tett felszólalásokért perbe vonatott személyeket a törvényhozásban való részvételtől még akkor is, mikor azok megyéiktől mint a törvényhozó testület egyik kiegészítő részét tevőktől törvényesen választattak, kizárhassa, csalhatatianul az fog következni, hogy az országgyűlésről minden, a kormány kívánságainak ellentmondó követ elébb a királyi fiscus által bármely színlett okért pörbe vonattatván, onnét elküldeük, s így a szabad törvényhozás s képviselői rendszer egészen megsemmisíttetik. E tetemes, s a nemzet képviselői rendszerét, s a törvényhozáshoz 1790:12. törvénycikk464 által biztosított befolyását megsemmisítő esetet a választmány legfőbb fontosságú sérelemnek látja, s ezért követ urakat elhatározottan odautasítandóknak véli, hogy követ urak e tárgynak orvoslását, s a képviselői rendszernek teljes biztosítását az országgyűlésén minden lehető törekedéssel mindenekelőtt kieszközölni igyekezzenek, s valameddig ezen biztosítás nem eszközöltetik, sem a katonai újoncok kiállításának, sem az adónak megajánlásában ne bocsátkozzanak.

E jelentésökben követ urak azt is említik még, hogy a 1832/36. esztendei 21. törvénycikk értelmében a Magyarországhoz visszakapcsolt Részekből Zaránd, Kraszna s Közép-Szolnok vármegyék az országgyűlésre meghívattattak ugyan, Kővár vidéke mindazáltal az országgyűlésre meghívó levelet nem kapott. Mivel pedig a felhívott törvénycikkely 1. szakasza az országgyűlési ülést s szavazhatást Kővár vidékére is megadja, követ urak által e törvény rendeletének sikeresítését szorgoltatni szükségesnek látja a választmány. Mivel mindazáltal a királyi elöladásokból Kővár vidéke meg nem hivatása okán a választmány az gyanítaná, hogy az a törvényhozásban elszakasz- tása előtt sem vön részt, s így azon aggodalom forogna fent, hogy tán Kővár vidéke nem is oly tökéletes önállása helyhezetben lészen, mint az országnak egyéb vármegyéi, hanem az talán, mint valamely kamarai kerület vagy királyi város a királyi kamara fontosabb befolyása és kormánya, nem pedig a helytartótanácsnak felügyelése alatt volna, amely esetben, ha az az országgyűlésén megjelenne, mint a kamarától függő, nem a függeden megyék szavazata öregbítésére, hanem inkább ezek elfojtására szolgálhatna. Követ urakat a választmány mindenekelőtt odautasítandóknak véli, hogy ők

464 Az 1790:12. törvénycikk a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak az uralkodó, valamint a karok és

rendek által történő, közös gyakorlásáról rendelkezett.

154