Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)

III. A jobbágyfelszabadítás kihirdetése Zala megyében, harc a továbbfejlesztésért

illetve képviselőiktől származnak, így az akár rágalom is lehet. A keresztúri apátság ügyvédje írta azt, hogy a murakeresztúri és kollátszegi volt jobbágyok beszédéből az derült ki, hogy más urasági birtokot is el akarnak foglalni. Láttuk, hogy egy-két eset­ben a földesúr tisztje szerint a jobbágyok nem tartották szükségesnek indokolni fog­lalásukat.43 Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az 1848-ban kibonta­kozott parasztmozgalmak a paraszti földtulajdon jelentős kiterjesztésére törekedtek, sikereik — még a vitathatatlanul úri földek sértetlenül hagyása esetén is - lényegesen módosították volna a birtokviszonyokat. Somogy megyében lényegében hasonló helyzet alakult ki. A megye adottságaiból következik, hogy a szerződésesek, a contractualisták és a majorsági zsellérek problé­mái élesebben kerültek felszínre, mint Zalában. A nagyobb települések és az erősebb uradalmi szervezetek sokszor világosabbá tették az összeütközéseket. Talán ezzel függ össze az is, hogy a birtokrendezési perek sokkal nagyobb számban folytak tovább, mint Zalában. (Lényegesen több is volt folyamatban.)44 Zala megyében az úrbériség- gel rendelkező helységek körülbelül egynegyede — Muraközt nem számítva — vett részt valamilyen formában 1848-1849-ben a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztéséért ví­vott küzdelemben, de ezek között a nagyobb lélekszámú helységek jelentős része ott található. Somogybán a helységek egyharmada volt közveden részese a mozgalomnak. A pontos arányok vizsgálata nem lehetséges, de nem is szükséges. A paraszti meg­mozdulások elsősorban a nagy uradalmak ellen irányultak. Ennek két oka lehet: egy­részt a nagy uradalmakkal álltak szemben nagyobb létszámú volt úrbéres csoportok, másrészt a kisebb földesurak néhány volt úrbéresükkel folytatott vitájukat nyilván sokkal ritkábban terelték írásos útra. így, összegezve csak annyit állapíthatunk meg, hogy a két megye parasztságának igen jelentékeny része kapcsolódott be a küzdelem­be, juttatta kifejezésre igényeit és vágyait. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom