Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
I. A polgári földtulajdon és a birtokmegoszlás problémái
A POLGÁRI FÖLDTULAJDON ÉS A BIRTOKMEGOSZLÁS PROBLÉMÁI I. Magyarország — Európa legtöbb országához hasonlóan - agrárországként lépte át a polgári kor küszöbét. Ezért a kapitalizmus fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt a mezőgazdaság tőkés átalakulása. Az országos kutatás megfelelő teret is szentel az agrárviszonyok kutatásának.1 Az utóbbi évtizedekben örvendetesen fellendülő helytörténeti kutatás — eredményei ellenére — a polgári korszakot kevésbé intenzíven vizsgálja, mint az azt megelőző és követő időszakot. Sokszor megelégszik az országos történetből levonható tételek megismétlésével, és nem kíséreli meg a helyi viszonylatok forrásfeltáráson alapuló elemzését. Gyakran találkozunk például a földbirtokmegoszlás tetszetős, de teljesen sematikus és gyakran a valóságot eltorzító bemutatásával. Egy-egy nagyobb tájegységnek, régiónak vizsgálatára még ritkábban vállalkoznak kutatók. Az egy tájegységen belüli területi differenciálódás kutatása még inkább ritkaságszámba megy.2 A következőkben kísérletet teszünk arra, hogy a polgári földtulajdon kialakulásának és a földbirtokmegoszlás változásának — véleményünk szerint — legfontosabb kérdéseit Délnyugat-Dunántúl két vármegyéjében — Somogybán és Zalában — a terjedelem adta lehetőségek között megvizsgáljuk. Munkánk során nem törekedhettünk a teljességre. A további fejlődést leginkább meghatározó tényezőket szeretnénk bemutatni, többször folyamodva a reprezentatív jellegű vizsgálatokhoz. A „szabad”, minden kötöttségtől mentes polgári földtulajdon útjában leginkább az úrbéres viszonyok állottak, így munkánk első részében a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának, a földesurak és a jobbágyok-zsellérek közötti kapcsolatok megszüntetésének problémáit tárgyaljuk. Bemutatjuk a jobbágy felszabad! tó törvények Zala megyei kihirdetésének eseményeit, a zalai parasztok küzdelmét a törvények továbbfejlesztéséért, a győztes ellenforradalom birtokrendezési eljárását a függő kérdések megoldására. Megvizsgáljuk a megszűnt úrbériséget, a két megyén belük területi differenciálódását, a feudakzmus utolsó 80 évében bekövetkezett változások fő irányait. A mezővárosi fejlődés XVIII-XIX. századi történetünk egyik legfontosabb és jelentőségéhez mérten kevéssé kutatott területe. Ezért részletesebben foglalkozunk tájegységünk három legnagyobb mezővárosának az úrbéri kötöttségekből és közösségekből való kibontakozásával. Röviden érintjük a birtokrendezési eljárások során megoldandó kérdések közül az arányosítások és tagosítások problémáit is. 9
