A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544 - Zalai gyűjtemény 54. (Zalaegerszeg, 2002)

Bevezetés

Bánffyak és a megyebeli nemesek Kehidán, a megyegyűlés alatt feldúlták és kirabolták Háshágyi Dénes özvegyének a kúriáját (240. sz.). 1543-ban az is előfordult, hogy Bánffy László a zalavári várban hatalmaskodott (312. sz.). Az eset a másik fél részéről is megtörtént, 1541-ben Háshágyi Ferenc familiárisaival kirabolta és felgyújtotta Alsólendva mezővárost (223. sz.). A Nádasdyak és a Bánffyak közötti nem éppen felhőtlen viszony később is tart, Csány Ákos, a hűséges servitor egy évtizeddel későbbi levelei is erről tanúskodnak.10 11

A Királyi Magyarországon, amelyen már a Mohács utáni években kiépült a Habsburg közigazgatás szervezete, tovább éltek a középkori intézmények (nádor, országbíró, horvát bán, kancellár, esztergomi érsek), és működött a vármegye is." Zalában a megyegyülési jegyzőkönyvek ugyancsak 1555-től maradtak fenn, de okleveles (és leveles) adatokból tudjuk, hogy a megye Mohács után is működött, rendszeresen utalnak közgyűlésekre és sedriákra (240., 282., 341. sz.). A megye tisztségviselőire is vannak adataink, mind a kettős királyválasztás, mind a három részre szakadás idejéből.12

A korszak nagy kérdései közül a török hódításra az 1541. utáni években nagyon kevés utalás történik. A Zalát is érintő 1532. évi török hadjárat után, amelynek nyomán inopia, paupertas, egestas maradt (88., 92. sz.) a legközelebb 1544- ben utalt hiteleshelyi oklevél az oszmán jelenlétre, nevezetesen Hídvégi Polyáni Ferenc török rabjainak szökésére. A kérdéskör további kutatásokat igényel.13

Ugyancsak további vizsgálatokat igényel az a kérés, hogy Zala megye nemessége az ország három részre szakadása után mennyiben tudott bekapcsolódni a korszak megélénkülő kereskedelmébe, a „vállalkozás első virágkorába”14. Nádasdy Tamásról ismert, hogy üzemszerűen kezelt nagybirtokokon - majorságok - gazdálkodott és a kereskedelembe is bekapcsolódott.15 Újabban a Devecseri Choron családdal kapcsolatos kutatások mutatták ki, hogy a família

10 Pl. Őze Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562.1-II. köt. Bp„ 1996. Nr. 173. p. 284.

11 R. Várkonyi 1999., 68-71. p.

12 Bilkei Irén: Zala megye közigazgatása a kezdetektől 1541-ig. In: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 9-21. p., ill. Címtár.

13 Cf. Varga J. János: Rabtartás és rabkereskedelem a 16-17. századi Batthyányi nagybirtokon. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. (Szerk. E. Kovács Péter - Kalmár János - V. Molnár László) Bp., 1991. 121-133. p.

14 R. Várkonyi 1999., 42-49. p„ Pálffy 2000., 133-139. p.

15 Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Bp., 1932.

11