Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
tes nemes vármegye 1833-dik esztendő október 14-ki közgyűlésnek 2547-ik száma alatt hozott végzése által méltóztatott azt rendelni, hogy azon az adózó és minden közdolgokat viselő köznépnek terhelytetésére szolgáló aránytalanságnak, mely a megyebeli zsidóságra és zsellérekre nézve a megyében gyakorlásban vagyon, helyrehozása és megigazéttása megtörténhessen. Az alulírottak a megyebéli zsidóságnak és zselléreknek a közadó és egyébb terhek viseléséhez kellő járulásának sinyormértéke eránt az ezen érdemben az impositára és soronkívülvalókra /:extraserialistákra:/ nézve eddig érkezett főbb kegyes rendeléseknek és a nemes vármegyének azokra következett végzéseinek egybenvetésével meghatározható bizonyos és célerányos javallatot munkáljanak ki. Mely kegyes rendelés következésében, hogy az alulírottak ezen tárgyra nézve magoknak tökélletes tudományt szerezhessenek, mindenekelőtt az ez érdemben érkezett főbb parancsolatokat és azokra hozott nemes vármegye rendeléseit vették visgálatjok alá. Mellyekbül kiteccik, hogy a nemes vármegye már régiebb időktül fogva az adózók között azon külömbséget tette, hogy azok, akiknek kereskedése, vagy más környülállásai miatt az adót követő terheket viselni, jelessen a katonatartást természetben megadni, utakat csinyálni, leveleket hordani, katonákat szálláson tartani, hosszú fuvarokban menni igen terhes, és az élelmek megszerzése módjával ellenkező volna, valamint a külső nemes vármegyékben lakók is, kik ezen nemes megye kebelében jószágokat bírnak, ezen terheknek természetben való viselésétűi ugyan felszabadíttassanak, mindazonáltal ezek helett minden adóbéli forintjokra készpénzben bizonyos adózás vettessen, mellyet ők azon község közé fizetni tartozzanak, amellyek helettek ezen terheket viselték. Ezen okoknál fogva a törvényes rendnek ismétti visszaállíttása után már 1791 -ik esztendő augustus 17-i közgyülekezetben 143/58-ik szám alatt hozott végzés által a soronkívülvalókra, éspedig a belső birtokosokra minden adóbéli forintjokra 30 krajcárok, a külső birtokosokra pedig 15 krajcárok imposita fejjében vettettek ki. Ezen terhet a megyebeli zsidóság neheztelvén, a méltóságos magyar királyi helytartótanácshoz folyamodott, ahonnénd 1792-ik esztendő június 15-rül 12921-ik szám alatt költ királyi intimátum által az adatott a nemes vármegyének tudtára, hogy mivel az adófizetésnek rendtartásában még ez közönséges rendeléssel meg nem változtatik, semmi újjíttás nem tétethetik, azért fuvarozás megváltása fejében az úgynevezett extraserialistákra minden egy adó forintra kivetett 30 krajcároknak megfizetése semmiképpen helyben nem hagyattathatván, mint a zsidók, mint az extraserialisták ezen isméretlen tehertül megkönnyebbittessenek. Ezen főbb rendelésre a nemes vármegye 1792-ik esztendő július 23-ki közgyülekezetében 38-ik szám alatt hozott végzése által azt határozta, hogy mivel a méltóságos Magyar Királyi Helytartótanács azon vélekedésben láccatik lenni, mintha ezen imposita a házi cassában folyna bé, jelentessen fel, hogy azzal nem a házi cassa segíttetik fel, hanem az azon helységben ahol és azon adózók között, kik az efféle terheket az extraserialisták helett viselik, szokott felosztani, és eképpen azáltal nem az adókivetésnek valamely újj módja, hanem az adót követő terheknek önnön az adózók között leendő 92
