Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
Bevezető
dolgozata a nagykanizsai Chevra Kadisa könyvről a Nagykanizsai Honismereti füzetek sorozatának 17. köteteként. Szarka Lajos 2000-ben jelentkezett a hévízi zsidóság történetét feldolgozó munkájával. 2001-ben Németh László: A Holocaust Zalában c. dolgozata jelent meg a Zala megye ezer éve címmel kiadott millenniumi tanulmány- kötetben. A Zala megyében működő és az utóbbi időben lendületet vevő zsidó hitközségek, közösségek és a Zala Megyei Levéltár már régen megfogalmazott gondolata volt egy olyan forráskiadvány megjelentetése, amely a Zala megyei zsidóság XVIII-XIX. századi történetének levéltári forrásait gyűjti össze kötet formájában. „Egy jó monográfia mintegy húsz éves élettartamra számíthat, ennyi idő elteltével — kivételes témákat és kivételes szerzőket leszámítva — eredményei részint közkinccsé, részint elavulttá válnak az újabb kutatások tükrében. Egy jó forráskiadás azonban egy évszázadnál is többet megél, tovább hat. A következő évdzedek historiográfiájának egyik főszereplője lesz a jó forráskiadás, az olvasók mindinkább az ellenőrizhető levéltári források felé orientálódnak” — véli jeles hazai történészünk Tóth István György. Ezért döntött a szerkesztő a forráskiadvány megjelentetése mellett, amely további kutatásokra sarkallva másokat, az oktatás számára is fontos segédanyagul szolgálhat. Mint a legtöbb forráskiadvány, így jelen kötetünk is csupán válogatásra szorítkozhat a meglévő iratanyagból. A szerkesztő fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a kötet kizárólag a Zala Megyei Levéltárban fellelhető, a zalai zsidóságra vonatkozó forrásokból ad reményei szerint reprezentatív válogatást. Ezen munkát remélhetőleg további kötetek követik, melyek célul tűzhetik ki a Magyar Országos Levéltárban található, a Zala megyei zsidóságot érintő közigazgatási, valamint családi és uradalmi levéltárak forrásait is számba vevő történeti iratanyag közreadását. Jelen kötet alapját elsősorban Zala Vármegye közigazgatási és jogszolgáltatási forrásai adják. A válogatás szempontjainak megválasztásával, így a forráskiadvány közreadásával arra szeretnénk rámutatni, hogy milyenek voltak a zsidóság letelepülésének körülményei, a birodalom mely részéről vándoroltak ide, kinek a birtokán telepedtek le, milyenek voltak a befogadás feltételei, jellemzői, a mobilizáció irányai. Zala megyében hol, milyen településen, létszámban éltek, milyen megélhetési forrásaik voltak, mennyi megbecsült jövedelemmel rendelkeztek. Reményeink szerint a kötet választ ad arra is, hogyan alakult életmódjuk egyéb eleme, lakóhelyi környezetük, házassági kapcsolatuk, az egyén és közösség konfliktusai, hogyan születtek és milyen tartalommal a jogállásukat szabályozó statútumok, megyei rendeletek, és hogyan kezelték a türelmi adó kivetésével és beszedésével kapcsolatos problémákat. A forráskiadványban a közreadás módszereként a modern kori átírásban való közlést választottuk. A mai helyesírásnak megfelelően végeztük a központozást. A szöveghez sem nem adtunk hozzá, sem nem vettünk el. Az un. tolihibákat, elírásokat megjegyzés nélkül kijavítottuk. A külön- és egybeírásnál, a kis- és nagybetűk használatánál a mai helyesírás szerint jártunk el. Az összes mássalhangzó esetében meghagy8