Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
egyenessen ellenkezne, és magokkal a természeti jogokkal, hogy ki-ki maga jobb sorsát s előmenetelét minden a törvény által nem tiltott módon munkálódhassa, szinte öszveütközne. Úgy végre, hogy a sidó közönségnek a pecsét tartás eltiltassék akkor, amidőn ők még az 1787. esztendőben kiadott és folyamodásokhoz mellékelt felsőbb határozatnál fogva a magok közti kisebb ügyeiknek s belső viszonyaiknak és vallási szertartásainknak elintézésére, árva s egyéb pénzeik kezelésére, különös elöljáróknak választására s tulajdon pecsétjeiknek is tartására, mely pecsét amúgy is a hazai törvények által értett közhitelű pecsétnek úgysem tartatik, felhatalmosítnák, ezeknek gyakorlásában s tulajdon pecsétjekkel való élésben szakadadan, s háborgás nélkül benne valának, egyenessen az ezen intézet levélben oly sokszor felhívott gyakorlati joggal ellenkezne. De különben a városi tanács és sidó közönség pecsétje közt nemcsak a címerre tekintve, hanem a német körírást is figyelmezve a legszembetűnőbb különbség volna. E szempontból tehát a fentebbi királyi intézmény határozatát a megyei rendek az örökös szerződéssel és a sidóság részére hurcoló gyakorlattal ellenkezőnek látván, a nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács meg fog kérettetni, hogy a megyei végzést az elszámlált pontokban továbbá is a maga erejében hagyni s a sidó- ságot pecsétjével, melynek körírása mindazonáltal a hazai s törvény nyelvére lészen általteendő, való élésben megtartani méltóztassék. Tisztázat. ZMLIV. 1/a. 1839. november 4. N° 2821. 61. /840.július 27. Deák Ferenc és Hertelendy Károly követjelentése a Deák közreműködésével is kidolgozott országgyűlési felirat és törvényjavaslat elfogadásáról. [...] Az izraelitáknak elnyomott polgári helyzetét is figyelembe vették a karok és rendek, s minthogy az igassággal ellenkezőnek tartották azt, hogy egy olly néposztály, melly a közállománynak legkevesebb polgári kedvezéseivel él, annak terhébül minden polgárok közt legtöbbet viseljen, s a törvényes adózásokon föllyül türödelmi adónak neve alatt egy a törvény előtt isméretlen súlyos és önkényes adóval is terheltessék. Minthogy továbbá károsnak vélték a hazára nézve: hogy ezen néposztály polgári tekintetben egészen elhanyagoltassék. Felírást készítettek, mellyben a jelen állapot méltadanságát kiemelve azon törvényes és political okokat, mik ennek jobbra változtatását tanácsollyák, bőven kifejtették, s törvény által kívánták kimondani, hogy a tö- rödelmi adó eltöröltetik, s az izraeliták az ország egyébb nem nemes lakosai által gya150
