Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
naszlott zsidó hazai polgár volna is, mégsem hibázna az urodalom a felvilágosodás ellen akkor, midőn az urodalom és város közt létező tractamentumhoz alkalmaztatja magát, mert a zsidóknak még akkor is, ha egyszer hazai polgárok lennének, a polgári viszonyokhoz kellene magokat alkalmaztatni. Eképpen a panaszlott zsidónak gúnyolódva felhozott mentségei nemcsak figyelmet nem, sőt inkább fenyítéket érdemelvén, ezen port az A. betűi folyamodáshoz hozandó ítélet alá terjeszti. [...] Tisztázat. ZML IV. 14/e. A törvényszéken befejezett polgári perek 1840. 70. kötet 676. sz. 1 Böle a teológiát Budán és Pozsonyban hallgatta. 1786. november 1-én szentelték fel. 1796-ban Szombathely plébánosa, 1810-ben kanonok, 1820-ban általános püspöki helynök, 1822-ben káptalani hely- nők, 1824-ben szombathelyi püspök lett. 1843. június 4-én hunyt el. (In: Dr. Géfin Gyula: A szombat- helyi egyházmegye története. III. k. Szombathely, 1935. 50-51. p.) 2 Az 1848-as zalai zsidóösszeírás szerint Grünbaum József 36 éves, jó magaviseletű szabómester, a Fehér megyei Szolgacgyházon született, és 28 éves, Zalaegerszegen született feleségével, Veinberger Katival és öt gyermekével él Zalaegerszegen. (ZML IV. 1/h. 10848-as zsidóösszeírás, Zalaegerszeg) 3 Az 1839. május 2-án tartott úriszék az alperest elmarasztalta, aki ezután a törvényszékre fellebbezett. Az 1840. május 29-én Zalaegerszegen tartott polgári törvényszék a pert vizsgálat alá vette és a következő ítéletet hozta: „...Azon esetek s okok, mellyek miatt a letelepedhetést a földesúr az idegenekre nézve törvényszerüleg megtagadhatja, az 1832/36. évi úrbéri törvényekben világossan meghatároztatnak. De miután azok közül csak egy is az alperes G rünbaum J ózsef zsidó ellen a felperes uradalom részéről be nem mutattatna, sőt több, a perhez részéről csatolt oklevelekkel annak jó és szorgalmatos magaviseleté tanúsíttatna. Azért is a felperes uradalom részéről az alperes letelepedhetésének megtagadására felhozott okok, annál inkább, hogy a földesuraság a megyei első alispán úrhoz intézett levelében annak itteni letelepedhetésére nézve egyezés kiadását már egyenessel! kijelentette, figyelemre nem vétethetvén, az alperes Grünbaum József Zalaegerszegen leendő letelepedhetése, s annak itteni lakhatása, s mesterségének mint szabómestereknek szabadon leendő gyakorlása bíróilag megengedtetik, s azt úriszéki ítélet ily változtatásával e pör úrbéri természeténél fogva a méltóságos magyar királyi helytartótanácshoz küldeni, s ezért a megyei gyülekezetre bemutatni rendeltettek. Tuboly Mihály hites főjegyző.” 59. [Hely nélkülJ, 1839. május 6. H Zalai zsidóság kérelme a vármegyéhez) amelyben ayt kérik, hogy az 1840. évi országgyűlési követutasításba foglalják bele a zsidó lakosok gondjait.1 Tekintetes Karok és Rendek, legkegyessebb uraink és pártfogóink! Az őskör setét balvéleményeit eloszlató felvilágosodás jótékony sugáraitól felmele- gíttetve, s az emberiség jogait az örök igazság elveire építő jelen század idvességes szellemétől áthatva, bátrak vagyunk mi is e kies megye majdnem ötezer israelita la- kossai a tekintetes karokhoz és rendekhez mint minden jónak, pártfogóihoz legmély146
